A sörforradalom krónikása

2018. október 22. hétfő
2007-ben hatvanöt évesen hunyt el az író-újságíró Michael Jackson, akinek köszönhetően a sörről már egészen más hangsúlyokkal beszélünk, mint előtte.

Voltak ugyan elődei, mint Richard Boston, de az átütő sikert, a világhírt és a sör új dicsőségét mindenképpen Michael Jackson alapozta és fogalmazta meg. Neki köszönhetjük, hogy a sör beszédtéma lett, hogy végre valaki megmutatta az embereknek, hogy a világ legrégebbi alkoholos itala milyen mélyen beágyazódott az emberi társadalom múltjába. Neki köszönhető a sörök első populárisan is érthető csoportosítása és annak bemutatása, hogy a sörök izgalmas világát nem a nagyüzemekben kell keresni.

Újságíróként egyre népszerűbb lett. Amikor az 1976-os „The English Pub” című könyve után 1977-ben megjelent „World Guide to beer című könyve is, végérvényesen felkavarta a sörfőzés addigi „langyos vizét”. Jackson könyve után már nem lehetett lekezelően írni a sörről.

A kor másik híres sörész újságírója Richard Boston volt, aki nem csak a „The Guardianban” írt heti publicisztikákat a sörről, de nagyon fontos szerepe volt a Campaign to Real Ale mozgalom felemelkedésében. A CAMRA a klasszikus ale-főzdék bezárása, brit sörfőzés multinacionális tulajdonba kerülése ellen harcolt. Jackson is felfedezte a CAMRA jelentőségét és cikkeiben rendszeresen beszámolt a mozgalom sikereiről, mely jó néhány sörfőzdét mentett meg a bezárástól.

A könyv elképesztő sikerének köszönhetően Jackson végigkóstolhatott számtalan főzdét és eljutott az Egyesült Államokba is, ahol már folyt a forradalmian új sörök térhódítása és Belgiumba, ahol évszázadok óta permanens sörforradalom zajlott. A túl sok meghívás, vagy Jackson konfliktuskerülő magatartása miatt, Jackson kerülte a kemény kritikákat, joviális hangulatban fogalmazott leírásai, „csak a szépre emlékezem” jegyében szóltak a sörökről. Mi pedig azért szeretjük Jacksont, mert minden sörben képes volt a jót felfedezni.

Akárhogy is nézzük Jackson mindenképpen pozitív szerepet játszott a „sörírásban”, lerakta az alapokat, megalkotta az első sörmátrixot, melybe az addig ismert sörtípusok mindegyikének megtalálta a helyét. Ez a rendszer az alfája és az ómegája a sörleírásnak, még akkor is, ha azóta számtalan új, besorolhatatlan sörtípus született.

1990-ben a televíziózásban is kipróbálhatta magát. A The Beer Hunter kultusz show nagy szerepet játszott Great American Beer Festival (GABF) létrehozásában és támogatásában, ami az amerikai sörkultúra fordulópontja. Ennek vezetője Charlie Papazian mindig is nagyra értékelte Jackson munkásságát. És valóban, Jackson érdemei elvitathatatlanok, könyvei szóljanak akár a sörről, akár whisky-ról – melynek ugyancsak szószólója volt – olvasmányosak és ha el is szállt felettük az idő, kihagyhatatlanok egy sörrajongó számára. Nélküle biztos máshogy beszélnénk ma a sörről.

Könyvei:

Jackson, Michael (1976). The English Pub
Jackson, Michael (1977). The World Guide to Beer
Jackson, Michael (1986). Pocket Guide to Beer
Jackson, Michael (1987). The World Guide to Whisky
Jackson, Michael (1988). New World Guide to Beer (Updated)
Jackson, Michael (1991). Michael Jackson's Great Beers of Belgium
Jackson, Michael (1997). Michael Jackson's Beer Companion
Jackson, Michael (1998) Ultimate Beer
Jackson, Michael (1998) Little Book on Beer
Jackson, Michael; Lucas, Sharon (ed.) (1999). Michael Jackson's complete guide to Single Malt Scotch
Jackson, Michael; Lucas, Sharon (ed.) (2000). Michael Jackson's Great Beer Guide.
Jackson, Michael (2001). Scotland and its Whiskies
Jackson, Michael (2004). The Malt Whisky Companion, 
Jackson, Michael (2005). Bar and Cocktail Party Book
Jackson, Michael (2005). Whisky 



Twitter megosztás Google+ megosztás