A sörsiker titkai

2020. augusztus 21. péntek
A bejegyzés arra keresi a választ, hogy ez az egyébként teljesen középszerű sör, hogy válhatott egykor a magyar fogyasztók kedvencévé.

Az évszám 1982 – azaz nem volt még világútlevél, honfitársaink csak három évente kapták meg kiutazáshoz az akkor már száz dolláros valutakeretüket és azt sem mindenki. Az állami importban a fogyasztási cikkek túlnyomó része a KGST országokból érkezett, így aztán minden, ami a vasfüggönyön túlról származott kincsnek számított és aranyáron cserélt gazdát a farmernadrágtól, a táskamagnóig bármi.

Sört felesleges is lett volna nyugatról importálni, hiszen a fogyasztók ekkor már minden mennyiségben hozzájuthattak kedvenc világosaikhoz. Balatoni, Borsodi, Kőbányai, Szalon és a méltán elfeledett Kanizsai is bőséggel fogyott. Ínyencek – igaz valamivel drágábban – csehszlovák és NDK sörök sokasága közül válogathattak. Prazdroj, Staropramen, Berliner, Radeberger és Wernesgrüner és az itthon palackozott cseh és szlovák sörkülönlegesség jelentették a választékot.

A Monimpex azonban látott fantáziát az osztrák Gösserben. Bevezetését a vendéglátásban kezdték meg. Elsőként, 1982-ben, a pesti Régiposta utcában nyílt meg Sörpatika néven egy Gösser söröző. Nagy, körbeülhető pulttal, addig soha nem látott elegáns sörtoronnyal. masszív rusztikus bútorokkal és persze horror áron. A sört akkoriban itthon még különlegesnek számító Gösser címeres pohárba csapolták és minden olyan volt ahogy egy igazi nyugat-európai sörözőben – képzelték itthon. 

A siker minden elképzelést felülmúlt, így aztán sorra nyíltak a hasonló Gösser sörözők. A Kecskeméti utcában, a Csaba utcában, a Krisztina körúton, a Kálvin téren és még az akkor Schmitt Pál igazgatta Astoria szállóban is. A sörről majd mindenki szuperlatívuszban beszélt – hiszen az Óperencián túlról érkezett. Főleg ezért ízlett mindennél jobban. Holott a cseh sörök – véleményem szerint – akkor is jobbak voltak az osztrák söröknél. Hiába volt a Gösser drága, csak kevesen maradtak hűségesek a csehszlovák és kelet-német sörökhöz, igaz a többség mindig is ragaszkodott is a hazai kommerszhez – de a Gösser elképesztő népszerűségre tett szert.

Az imázs tökéletesnek bizonyult mindaddig, amíg a hazai Gösser gyártás 1994-ben meg nem indult. A Sopronban főzött sör Gösser Spezial néven került forgalomba, és teljesen leváltotta az importot. Olcsóbb is lett, nem is számított kuriózumnak, akik az eredetit szerették, a hazait már nem találták annyira jóízűnek és a Gösser beleszürkült a hazai sörök nem túl izgalmas világába.



Twitter megosztás Google+ megosztás