Campaign for Real Ale

2017. december 18. hétfő
A Brit-szigetek ale ivói tulajdonképpen egyedül maradtak azzal, hogy nem vették át a kontinens sörfőzési technológiáját, hanem megmaradtak a tradicionális söreiknél. Egészen a hatvanas évek végéig.

Ekkor azonban megkezdődött a kisebb brit sörfőzdék felvásárlása, majd bezárása – a piac ilyen módon való átalakítása azoknak a nagy sörgyártóknak állt érdekében, akik a brit piacot igyekeztek bekebelezni, hogy a szigetországban is bevezessék és egyeduralkodóvá tegyék a lágersöröket. A tendencia gond nélkül folyt egészen a hatvanas évekig, de addigra már kiderült a brit fogyasztók számára, hogy ha nem bojkottálják a lágersöröket, akkor rövid időn belül búcsút inthetnek megszokott söreiknek.

Az általuk 1971-ben létrehozott „Campaign for real ale” (CAMRA) szervezet szimbolikus temetési menetet szervezett egy-egy régi sörfőzde bezárása után, és ezzel sikerült lelassítani a felvásárlásokat. A CAMRA szerepe elvitathatatlan a későbbi „sörforradalomnak” is nevezett változásokban, hiszen akcióik és az általuk szervezett nagy brit sörfesztivál elvitte az ale-ek hírét mindenfelé.

A CAMRA által kezdeményezett mozgalom akkoriban mintegy hatvanezer jelenleg tagot számlált, akik közül sokan kezdtek el otthon a fürdőkádban, vagy a konyhában sört főzni. Kiderült, hogy amit dédanyáink remekül tudtak – vagyis sört főzni – az a 20. század végén is sikerülhet. A mozgalom leginkább az Egyesült Államokban szerzett rengeteg hívet, akik addig, ha jó sört akartak inni, akkor az Európából származó importból vásároltak.

És talán a CAMRA nélkül Csehországban sem készülnének EPA-k, IPA-k, stoutok és gyümölcssörök... De ez már egy másik történet.



Twitter megosztás Google+ megosztás