Cider – almából, nem árpából

Címkék: cider, Anglia, írország
2019. november 14. csütörtök
Szegény britek! Az almán kívül nem nagyon terem meg ott annyi finom gyümölcs, mint nálunk Magyarországon.

Emiatt is kezdtek el pálinka helyett whisky főznit, ami persze csak a remek marketingjében jobb a mi nagyszerű kisüstijeinktől. Van viszont egy klassz italuk a cider, amit sokan előszeretettel hívnak almasörnek. A sörös analógia persze sántít, hiszen csak az az alapja, hogy a cider hasonlóan a sörökhöz tartalmaz széndioxidot és hasonló az alkoholtartalma is. A gyártásban is akad hasonlóság – elsősorban az, hogy az erjedés beindításához élesztőt használnak.

 Az erjedést a cider, pontosabban az almacefre esetében bor vagy pezsgő élesztővel indítják, vadélesztőket a legritkább esetben használnak. A 2-4 hetes erjedés után a cidert átfejtik és ekkor még hagynak időt az élesztőnek, hogy az összes cukrot leerjessze. Az ízesítésnek köszönhetően a cider ízskálája az egészen száraztól az egészen édesig terjed, és a szénsavassága is bő határok között mozog – de bármilyen gyümölcs legyen is az ízesítő anyag, az alap mindig az alma.

A cider eredeti származási helye az észak-nyugat franciaországi Normandia, ahol így írják: cidre, és így ejtik: szídr. Az almabor állítólag még a normadiai hódítókkal együtt – átvonult a ködös szigetországba, és igazi karrierjét ott futotta be. Ennek megfelelően a brit országokban rengeteg fajta és márka közül választani a brit szigeteken szinte nincsen pub cider nélkül. Talán mondanunk sem kell: fogy is derekasan.

A választás megkönnyítésére, hiszen itthon is elég szép számú cider kapható, engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljuk az ír Magners ciderét. A céget  1930-ban alapította William Magner 1930-ban. A Magners cider ropogós ízének és üdítő tisztaságának köszönhetően annyira menő lett, hogy 2000-óta a kontinens számos országába exportálják.



Twitter megosztás Google+ megosztás