Csereüvegek

2018. május 22. kedd
A sör palackozása nem egészen két évszázados múltra tekint vissza. Eleinte majd minden gyártó különböző üvegbe töltötte sörét.

Így aztán madnem igaz lehetett volna a mondás: ahány sör, annyiféle üveg. Más és más volt a forma, és eltérő az űrtartalom és a palack lezárása is. Sokáig a csatos üveg dívott, egészen a koronazár feltalálásáig. A formai különbségek mellett egy ideig a palackon dombornyomással tüntették fel a sör gyártóját.Ez a változatosság izgalmas egy mai gyűjtő számára, de gondolhatjuk, hogy mennyi problémát vetett fel annak idején, hiszen a Monarchia területén több száz sörfőzde üzemelt, és a nagykereskedők is készítettek saját üvegeket. 

Ez számos visszaélésre adott lehetőséget, hiszen az adott üvegbe bárki, bármilyen sört tölthetett. Ezt megelőzendő tették kötelezővé a címke használatát. Ez végül a dombornyomás megszüntetéséhez, majd a szabványos üvegek bevezetéséhez vezetett. Magától értetődően hosszú évtizedek kellettek, amíg egységes üvegekbe kerültek a különböző árpalevek. A kilencvenes években terjedtek el és lettek szinte egyeduralkodók az ún. NRW-üvegek, melyekbe az utóbbi időkig a Primátor söröket is palackozták.

Az új módi azonban az, hogy egy magára valamit is adó sörgyár, különleges formájú, egyedi palackba tölti söreit, hogy ezzel is felkeltse a vásárlók figyelmét. Egyre több sörgyár él is ezzel a lehetőséggel. A különleges üvegek gyakran nem visszaválthatók, így a kukában végzik pályafutásukat. A visszaváltható üvegekkel is akadnak gondok, ma már leggyakrabban automaták „váltják vissza” az üvegeket, a pénzt a legritkább esetben adják vissza, többnyire le kell vásárolni az így szerzett összeget. Ez viszont már fogyasztóvédelmi kérdés.



Twitter megosztás Google+ megosztás