Fotózás a kocsmában

2020. szeptember 12. szombat
Aki próbálta tudja, kocsmában fotózni távolról sem tartozik az egyszerű dolgok közé és nem elsősorban a technikai problémák miatt.

Ha ismerősök vagyunk a kocsmában, vagy nagyobb társasággal poharazgatunk, akkor kevésbé problémás a dolog. Bár többnyire akad egy-egy vendég, aki nehezményezi, hogy ő is képbe kerül, miközben megörökítjük ivással töltött pillanatainkat.

Ha viszont ismeretlenként próbálkozunk a söröző enteriőrjét lefényképezni, könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhetünk. Uluval, a Kocsmaturistával egy alkalommal úgy előztük meg a konfliktust, hogy a csapost kértük meg: ugyan fényképezzen már le bennünket.

Másik alkalommal egy angyalföldi pincesörözőben szerettünk volna néhány felvételt készíteni, hogy unokáink – ha már ilyen csehókba nem is fognak járni – legalább tudják, hol töltötték szabadidejük jelentős hányadát eleik.

Mivel a kocsma közel volt a szerkesztőséghez, a lap munkatársai közül néhányan rendszeres vendégek voltak az ivóban. Ennek ellenére a törzsvendégek élénken tiltakoztak, hogy szerepeljenek a fényképeken.

Így aztán magam álltam modellt a kocsmáról szóló cikkhez szánt illusztrációhoz, amit végül is jóvá hagyott az iddogáló közönség. Sört ittam Unicummal és a fotós bőszen kattogtatta masináját, és olykor az objektívet óvatosan a törzsvendégek felé is fordította.

Amikor a cikk és a fotók megjelentek, vittünk a lapból a kocsmába is. Különösebb félsz nem volt bennünk, de a fogadtatás még bennünket is meglepett. A törzsvendégek kitörő örömmel fedezték fel magukat a képeken.

Aki kimaradt, az még azt is felajánlotta, hogy fizet egy sört a fotósnak, ha őt is, lefényképezi és a következő lapban az ő képmása is megjelenik. Sajnálkozva tártuk szét karunkat: ez sajnos nem fog menni, hiszen egyszer volt csak a „Bor-bor gyors”-ban sztárfotózás.

 

Fotó: Sióréti Gábor



Twitter megosztás Google+ megosztás