Ivósör, sörivók

Nem tudom ki találta ki azt a kifejezést, hogy ivósör, de aki ezt kitalálta, nagyon korszerű sörivó lehetett, hiszen az ivósör ellentéte normálisan az ihatatlan lenne.

Mivel azonban, aki ezt kitalálta és azok akik ezt azóta is előszeretettel használják, azok azt, hogy ivósör, a kézműves sör ellentéteként használják. Ezzel persze nem azt akarják kifejezni, hogy a kézműves sör ihatatlan, hanem épp ellenkezőleg, azt hogy a kézműves sör az a sör, mely igazán iható. Nem pedig azok az ócskaságok, melyeket különféle rohadt multinacionális cégek állítanak elő mindenféle gyanús manipulációkkal.

Komoly ember legyint, hiszen ő tudja, hogy az ivósör valójában nem más, mint az amit a kézműves sörfőzdék nem képesek előállítani. Valami olyasmi, mint a nagyüzemi, de mégsem, hanem csak olcsó és sokat lehet inni belőle. Vagyis pont a kézműves lényegét, az erőt, a testet és a kísérletező kedvet váltanák le valamire, például egy jó kis lágerre. Mert a kézműves sör sokaknak ízlik, de ennél nagyobb az a sokaság, aki nem rajong érte.

Ezekkel az ízekben alapvetően gazdagabb felsőerjesztésű sörökkel nem nagyon tudnak mit kezdeni, nem nagyon tudják hova tenni. A megszokás nagy úr! Egyáltalán nincs elegük a nagyüzemi sörökből, számukra a sör ízének természetes tartozéka, amit a pótanyagok, meg a felszaporított enzimek eredményeznek. Nekik legfeljebb egy cseh láger jut eszükbe, ha valami jót szeretnének inni..