Karantén piálás

Címkék: járvány, zárva
2021. február 16. kedd
2021 valósága a bezárt kocsmák, éttermek, kávéházak, a tönkrement vállalkozások, a megszűnt közösségi terek, az erősen behatárolt lehetőségek a személyes találkozásokra.

Mindez megtetézve a mindennapi félelmek gerjesztésével, az egymás iránti bizalom megrendítésével, a társadalmi szolidaritás tudatos szétverésével a szép, új világot hozta tapintható közelségbe. A tragikus vírushelyzetet kihasználva a demokráciát is felfüggesztették, talán már későbbi megszüntetése céljából. Pedig csak kedvenc kocsmáinkat záratták be, mégis érezhetően megérkeztünk a diktatúra küszöbéhez.

A fegyveresek már az utcákon járőröznek, a rendőrség legfontosabb feladata az illegális házibulik és az utca italozók felderítése, a személyes kapcsolatok ellehetetlenítése lett. Miközben semmi bizonyíték arra, hogy az italozás fertőzőbb lenne, mint a gyári, vagy üzemi munka, az építkezések korlátozás nélküli folytatása és a tömegközlekedésen történő utazás.

Mi marad? Az otthoni sörözések, a karantén piálás.

Mint a számok is mutatják, az emberek nem isznak kevesebbet most sem, hogy a közösségi tereket elzárták előlük, csak az ivási szokásaik változtak meg. Gyakoribb lett a magányos otthoni sörözés, de sokan ismét felfedezték a nagyvárosokban is a szomszédolás örömeit, ismét divatba jöttek a házibulik és aki megteheti gyakrabban hív vendéget magához egy-két sörre. De ez mégsem pótolja a kocsmázást.

A kocsmázás lényege ugyanis, hogy ott „okos és szellemes fickóknak érezhetjük magunkat, mert biztosak lehetünk abban, hogy megjegyzéseinket és tréfáinkat hangos hahota fogadja. Elfelejthetjük mindennapi életünket, családunkat, gondjainkat. Elfelejthetjük az idő múlását és életünk értelmének esetleges hiányát. Megerősíttetünk meggyőződéseinkben és előítéleteinkben, akár tucatszor is egy délután. Közös ellenségeinket szidva erősnek és az igazság birtokosainak érezhetjük magunkat. A hatást még fokozhatja néhány üveg sör.” – írta erről Hankiss Elemér.

A kocsmák bezárásával életünk egy örömteli darabjától fosztottak meg bennünket. Hiába visszük haza cekkerben a piát, hiába hívjuk át a szomszédot inni, a dolog mégis egészen más, épp úgy, ahogy az éttermi vacsorát sem pótolja, az otthon főzött, lett légyen az bármennyire finom. 

Adjátok vissza kocsmáinkat! 

 



Twitter megosztás Google+ megosztás