Mi a cseh sör?

2019. április 23. kedd
Könnyű az angoloknak, hiszen két szavuk is van a sörre – az „ale” és a „beer” – melyek egyúttal a típusbesorolást is jelentenek.

Nem így a cseh nyelv, melyben egyedül a „pivo” kifejezés terjedt el. Talán nem véletlenül, hiszen a cseheknél lett szinte egyeduralkodó a nagyüzemi sörgyártás legfontosabb típusa az úgynevezett alsóerjedésű sör.

Nem csak a „Pilsner Urquell” 1842-es megjelenésére gondolunk, hanem arra is, hogy a tizenkilencedik század végére az addig igen színes cseh sörfőzés tulajdonképpen egyenlő lett a láger sörrel. Ez a helyzet száz éven keresztül gyakorlatilag semmit nem változott: a csehek rendületlenül főzték ászok söreiket.

A minőség is kiváló volt és a cseh sör méltán tett szert világhírnévre. A már említett Urquell mellett a Staropramen, a Budvar, a Krusovice, a Velkopopovický Kozel, a Radhost, a Gambrinus is mindenfele elismert márkának számított.

Így aztán, a sör csehül az alsóerjedésnek volt a szinonimája nagyon sokáig. Az évtizedünkben gombamód szaporodó kisüzemek azonban többségükben kiléptek az addig rendíthetetlennek tűnő výčepní, ležák, speciál szentháromságából – erről ITT olvashat – és Csehországban is divatba jött az ale.

Amikor nyolc éve megalakult a „Cseh sörök barátai” Facebook csoport, még nem igen beszélhettünk a „cseh craftról”, így gyanítható, hogy, aki akkoriban a cseh sör barátjának vallotta magát, elsősorban a cseh lágerek iránt volt elkötelezett. A craft Csehországban is elterjesztette a felsőerjedésű söröket, az egyszerű IPA-tól, az újhullámos sour és a búzasörökön keresztül a imperial stoutokig. Így manapság a cseh sör iránti rajongás – mely kéz a kézben jár a cseh kocsmakultúra iránt érzett lelkesedéssel – már nem csak a klasszikus cseh sörök iránt nyilvánul meg.



Twitter megosztás Google+ megosztás