Palackposta: mi van a címkén

2018. március 9. péntek
A palack palástjára kerülő sörös címke segít beazonosítani, a sörök sokasága között megtalálni, azt a darabot, amit keresünk. A címke illetve a doboz palástja azonban fontos üzenethordozó is.

Eredeti szándékunk szerint a sörös címkékről szerettünk volna írni. Illetve arról – és itt egy laikus fogyasztóra gondoljunk elsősorban –, hogy mit árul el a címke a tartalomról. Nos, elmondhatjuk, hogy olykor semmi lényegeset, olykor pedig mindent, ami alkalmasint a fogyasztónak talán nem is mond semmit.

Ami alapvetően rajta kell legyen a címkén, vagy a sörösdoboz palástján az az összetevők listája. Vagyis a maláta, a komló, a víz és a sörélesztő, és minden más pót- és adalékanyag, tartósítószer, illetve a különféle ízesítők. Jellemzően a nagyüzemi sörök megadják a sör származási helyét és adott esetben a forgalmazóját is. Megjegyezzük, ha a származási helyként EU van feltüntetve, az okot adhat a gyanakvásra, hogy nem egy első osztályú sörrel lesz dolgunk..

Ugyancsak lényeges lenne az eredeti extrakttartalom, vagy a sör Balling fokának a feltüntetése, ehelyett azonban legtöbbször csak az alkoholszázalékot adják meg. A sörlé sűrűsége nagymértékben függ a sör cukortartalmától, hiszen az erjedés során az élesztő a cukrot alakítja át szén-dioxidra és alkoholra. Ezért lényegesebb szám a Balling-fok – azaz az erjedés előtti, tehát a ki nem erjedt sörlé cukorfoka  Ez a szám sokkal pontosabb képet ad a sör minőségéről, mint az alkoholszázalék. Ez utóbbiba ugyanis be lehet avatkozni és az enzimek segítségével alacsonyabb eredeti extrakttartalomból is magasabb az alkoholfok készülhet, méghozzá rövidebb ászokolással, miközben a sör jóval hígasabb lesz.

Van még egy fontos szám, amit a kraft sörfőzők előszeretettel tüntetnek fel a címkén. Ez a IBU-szám. Egy IBU egyenlő egy milligramm izomerizált alfa-savval literenként. Az izomerizált alfa-savak a komlóból származó fő keserű savak. Az IBU-k mérése a többfajta módszerrel történhet, ha ismeretesek olyan tényezők, mint például a felhasznált komló alfa-savja, a forralási idő és a sör fajsúlya.

Ugyancsak sokszor feltüntetik a sör eredeti fajsúlyát (OG) és a kész sör fajsúlyát (FG) – ezt Plato foknak is nevezik, de ennek fogyasztói használata a hazai gyakorlatban nem elterjedt. Ahogy a csehek is ragaszkodnak saját jól bevált csoportosításukhoz, és továbbra is az eredeti extraktartalom mentén rendelnek tízes, tizenegyes, tizenkettes vagy erősebb tizennégyes, tizenötös, tizenhatos speciál söröket. A komoly cseh gyártók a Balling fokot mindig feltűntetik söreiken.



Twitter megosztás Google+ megosztás