Sör és liba

2017. november 9. csütörtök
Az akkor még nem szent Márton rejtekhelyét a libák gágogása árulta el, így nem úszta meg, hogy Tours püspöke legyen. A libákat pedig ennek megtorlásául esszük meg Márton napon. De mit iszunk hozzá?

Természetesen sörrel. Méghozzá 1842 november 11-óta, amikor Pilsenben Josef Groll bemutatta az első főzet Pilsner Urquellt. Azóta sok év telt el, de a bársonyos forradalomig kellett várni, hogy Csehországban hagyománya legyen a Márton napi sörök főzésének. Addig megfelelt bármilyen sör az alkalomra. Legutóbb a přerovi sörgyár kifejezetten szent tiszteletére főzött egy félbarna, hat százalék alkoholtartalmú sört, mely egyedi ízeit a hatvan napos, meglehetősen hosszú erjesztési idejének köszönheti. 

De Szent Mártont élteti a Broumy-i Matuška 16° fokos vagy a Březňák 13° fokos polotmavý speciálja, melyek hasonlóan a přerovihoz alsóerjesztéssel, de a megszokott maláták mellett karamellmalátával készülnek. A jihlavaiak viszont egy klasszikus felsőerjesztésű sört, egy „düsseldorfer alt”-ot készítettek az ünnepre. Abban viszont valamennyien megegyeznek, hogy az általuk főzött sör ideális társa a Márton nap klasszikus ételének a sültlibának, melyet természetesen párolt káposztával és knédlivel tálalnak.

Szent Márton kedves szent számunkra, hiszen Savariában született. Híressé a galliai Amiensben szolgáló katonaként lett. Márton – a legenda szerint  – didergő koldussal találkozott a város kapujánál egy téli hideg estén. Köpenyét ekkor kardjával hasította ketté, hogy azt megossza a fázó koldussal. Éjjel álmában Krisztus jelent meg előtte a koldusnak adott köpenydarabban.

Mártont idősebb korába Tours püspökévé választották. Ehhez az eseményhez kötődik az egyik legismertebb Szent Márton legenda. E szerint szerénysége miatt nem akarta elvállalni a püspöki tisztséget, a libák közé bújt, ám a szárnyasok gágogásukkal elárulták hollétét, így nem kerülhette el a püspöki széket. A libák viszont árulásukért azóta is lakolnak: Márton napján megesszük őket. 



Twitter megosztás Google+ megosztás