A sörszakértő

Címkék: edukáció, sörész
2021. november 22. hétfő
A „szakértő” jelzővel nem magamra gondoltam, hanem Winkler Róbertre, aki YouTube csatornáján, már jó ideje edukálja a tudásra szomjazó sörivókat.

A hétvégén volt időm, így belenéztem a műsorába, amelyben egy Hildegard nevő dupla búzabakot mutatott be közönségének. Ebben az adásban, több más sületlenség mellett, az alábbi mondatok is elhangzottak.

„Sokan azt hiszik, hogy a baksör valami barna, vagy erős sört jelent, de nem. A baksör az a dekokciós eljárást jelenti. Elvileg a Pilsner Urquell is így készül.”

Nos, a helyzet az, hogy aki azt hiszi, hogy a baksör egy erős sör, az jól hiszi. A BJCP – sörtípusok nemzetközileg elfogadott meghatározója – is azt írja, hogy a baksör viszonylag erős, malátás karakterű, német ászoksör, szépen leerjedt befejezéssel, amely az ihatóságot növeli. A baksörök alkoholtartalma, akár világos, akár sötét bakról van szó, 6,3 és 7,4 százalék között lehet.

A baksörről elmondhatjuk még, hogy készülhet infúziós és dekokciós módszerrel is. Mindkét eljárás a cefrézés első lépése, azaz a darált maláta összekeverése vízzel, majd a keverék felfőzése. Hagyományosan ez a két cefrézési módszert alkalmazzák, illetve ezek különböző altípusai és a kettő keveréke is használatos.

A brit területeken az ale típusú sörök főzésére használt infúziós eljárás terjedt el, míg a német és közép európai (Magyarországon is) területeken az úgynevezett dekokciós cefrézést használták, főleg a lager sörök előállítására. Így valóban a Pilsner Urquell is dekokciós módszerrel készül.

Ha érdekel a két cefrézési eljárás különbsége részletesen is, ITT megtalálod a leírást.



Twitter megosztás Google+ megosztás