Egy jó sör megcsúfolása

2019. február 1. péntek
Szerintem a Dreher Bak legjobb magyar sör, az egyetlen nagyüzemi, ami felveszi a harcot a krafttal is. Ez a dizájnról nem mondható el.

Nyilván elfogult vagyok, mert nekem kedvencem, talán épp ezért szakad meg a szívem a címke – dobozos változat esetén a doboz palástja – láttán. Most tekintsünk el attól, hogy szerintem az összes Dreher megjelenése botrányosan szar, de itt legalább egy típusának megfelelő, teljesen korrekt sörről van szó.

Egyszerűen szánalmas a dizájn, ami nemhogy a huszonegyedik században, de még a szocialista realizmus idején is avittnak, unalmasnak és semmitmondónak számított volna. Kicsit olyan, mintha a tervező Moldova György – kőbányai irófejedelem – egy szatirikus írásából lépett volna elő: valaki, aki kellőképpen tehetségtelen és sem a grafikához, sem a figyelemfelkeltéshez sem szakértelme, sem tehetsége nincs, viszont valakinek a valakije.

Hogy a szocializmus utolsó éveiben miért pont egy osztrák sörfőző család nevét találták alkalmasnak egy magyar sörmárka elnevezésére, ez baromira nem érthető. Az meg végképp nem hogy miért ragadtak le a klasszikus Dreher feliratnál, aminek már a márka újra gyártásának kezdetén, az 1980-as évek közepén sem volt értelmes indoka.

A csúcsára állított háromszög – lásd még MOL-logó – is inkább az ingatagságot sugallja, pedig az eredeti hatszögű cégért sörfőző szeretné idézi. A piros háttérben függőlegesen írt BAK felirat a fent említett részletekkel együtt a gagyi tökéletes szemléltető eszközei is lehetnének.

Mindez azonban nem volt elég, a borzalmat megfejelték az illatintenzitás és az ízintenzitás kitalációjával és ezek csillagos értékelésével. Egyiknek sincs semmi értelme és ha mégis megpróbáljuk értelmezni, akkor feltétlen meg kell kísérelnünk a marketinges fejével gondolkozni, aki miután kreált két új fogalmat, még a saját sörét se minősítette a maximális tíz pontra.

Szerintünk a megjelenés egy pontot sem érdemel, de szerencsére a sör egész jó.



Twitter megosztás Google+ megosztás