Ne mutogass!

2021. július 31. szombat
Ha az ember kocsmába jár, ne csodálkozzék, ha csúnyán beszélnek vele, vagy mint esetünkben, hogy kioktatják.

Nem! Nem az ivócimborák közönségességére gondolok, hanem hogy a kocsmák, amik esetünkben ténylegesen ivóhelyek, ahol a legegyszerűbb italok a legkelendőbbek és az egymást jól ismerő vendégek sem válnak barátokká, csak kocsmai dumapartnerrén, kapcsolatuk csak arra az időre szól, amit a kocsmában szomjuk oltásával töltenek.

Kocsma- és italválasztásuk legfontosabb szempontja az ár, többnyire pontosan tudják, hogy mennyi pénzt szánnak a napi „betevőre”. Azt viszont nap mint nap szorgalmasan elisszák. Annak ellenére, hogy fizetésük nem kis részét hagyják a kocsmában, sok tiszteletet a csapostól nem kapnak.

A legutóbb is, mikor a szokásos „buszváró” sörömre tértem be a közeli temető okán Sírásónak gúnyolt kocsmába, épp az apró termetű, teltkarcsú, harmincas pultos oktatta ki, a korkülönbség alapján az apja is lehetne, törzsvendéget.

– Ha az ember a kocsmába megy nem siet, van ideje, úgyhogy ne mutogass nekem, hogy jöjjek már és szolgáljalak ki, hanem várd meg nyugodtam, amíg befejezem a telefonálást! Amúgy sem lehetsz már szomjas, szóval várd ki a sorodat! 

A pasas megbocsájthatatlan rózsamintás bermudájában és a hozzá viselt kockás ingében, nem is győzött bocsánatért esedezni, és a, Sírásóban szokatlanul magas borravalóval kiengesztelni, a vérig sértett alkalmazottat.

Végre sorra kerültem és kikérhettem a sörömet, de ezúttal egy fillér borravalót sem adtam. Majd legközelebb, megfizetem a tandíjat, ha engem is kioktat – gondoltam.



Twitter megosztás Google+ megosztás