Rigó, de nem énekesmadár

2017. október 4. szerda
Ön tudja, hogy miért neveznek el egy sört a kedves énekesmadárról? Legalábbis eddig azt hihettük, hogy a világos és sötét sörök keverékének a rigó a névadója.

Sajnos ki kell, hogy ábrándítsuk önöket, ha így tudták, rosszul tudták. A világos és sötét sörök keverékének névadója valójában Rigoletto a mantovai herceg éleseszű udvari bolondja azaz pontosabban az ő fekete-fehér kockás bohócruhája. A bécsi bejzlikben, a kétféle csapolt sörből készített sörre használatos Rigoletto elnevezés rövidült itthon rigóvá.

A csehek az ilyen keveréket „řezane pivo” azaz „vágott sör” névvel illetik, aminek több köze van a valósághoz ugyanis arrafelé a csapolt „řezane pivo” kiérdemli a vágott elnevezést, hiszen a korsóban jól láthatólan elválik a kétféle – a világos és a többnyire alulra csapolt sötét – sör egymástól. A vágott lényege, hogy a sűrűbb, magasabb szárazanyag-tartalmú sör kerüljön először a pohárba és tartós legyen a habja, mert ez nem engedi, hogy a másodjára csapolt sör belekeveredjen. Az ilyen vágott élvezeti értékét a sörivók számára izgalmas látványon kívül az adja, hogy a fogyasztáskor keveredő kétféle sör minden kortya más és más ízélményt nyújt. Ez pedig minden sörínyencet el tud varázsolni.

A rigók védelmében azért elmondhatjuk, hogy a sárgarigó minden kétséget kizáróan hasonlóan kétszínű, mint ez a bizonyos sörkülönlegesség – azaz az itthoni elnevezés sem teljesen véletlen. Vagy talán mégis ez az igazi etimológiája a sörrigónak?



Twitter megosztás Google+ megosztás