Nyállal erjesztve

2021. június 20. vasárnap
A matiz törzs, más amazóniai embercsoportokhoz hasonlóan erjeszt italokat különböző növényekből, ám legszívesebben a chichát, a kukoricából erjesztett sört isszák.

Meggyőződésük, hogy söreik révén fontos tápanyagokhoz jutnak, ezért rendszeresen fogyasztják – hétköznap és ünnepnap egyaránt. Nyilván ezért is bízzák meg az ital elkészítésével,a falu legidősebb asszonyát. Ő szervezi meg a többszöri behordást is, hiszen egy liter sörhöz tizennyolc kiló kukoricára van szükség. Számítsuk csak ki, hány kiló kell ahhoz, hogy megtöltsék a hatvan-hetven literes erjesztőedényeket!

A kézzel morzsolt kukoricaszemeket hegyes pálmafagyökérrel őrölik. A lisztet a főzőasszony apránként egy forróvizes edénybe önti, és folyamatos keverés mellett több órán át főzi a sűrűsödő masszát, majd az edényt leveszik a tűzről és a pépet hagyják kihűlni.

Ezt a legfontosabb művelet, az erjesztés beindítása követi. A nők, miután a kukoricalisztet megrágják, beleköpik egy edénybe, így a nyál enzimjei a keményítő egy részét cukorrá alakítják. Minden öt évnél idősebb lány részt vehet ebben a munkában, csak a menstruáló lányok-asszonyok nem.

Ezek után a masszát megszűrik egy pálmarostokból font szitán (ezt a műveletet a férfiak nem láthatják), majd újabb főzés kezdődik, miközben az edénybe érett banánt dobnak további édesítés céljából. Végül vizet adnak hozzá, amíg el nem érik a kívánt sűrűséget. A kóstolás már a férfiak dolga. Amódszer évezredes, de a mai napig gyakorolják az Andok közelében és eszükbe sem jut, hogy valamiféle modern kukoricasört fogyasszanak helyette!

 

A leghíresebb chicha ivó Dona Maria, Thorton Wilder Szent Lajos Király hídja című könyvének egyik szereplője. Történetét ITT olvashatja el.



Twitter megosztás Google+ megosztás