Sörszótár - SÖR

2022. szeptember 17. szombat
Folytatjuk szórakoztató ismeretterjesztésként meghatározott sörszótárunkat, amiből itt most sör előtaggal kezdődő címszavak egy része kerül bemutatásra.

SÖRALÁTÉT A mai papírból készült alátétek elődjei azok a porcelánból vagy fajanszból készített aljak voltak, amelyeket régen a forralt sörtől átmelegedett korsók alá tettek, hogy azok ne égessék ki a sörözők terítőit. Az első papírpépből készült alátétet 1892-ben szabadalmaztatta egy bizonyos Robert Sputh Drezdában. Ettől kezdve terjedtek el Európában a papír „korsó alá valók”. Nem tudni, pontosan mikor tűntek fel Nagy Britanniában, Észak-Amerikában és Ausztráliában az első söralátétek, de majdnem biztos, hogy Amerikában 1900 körül, Angliában pedig az 1920-as években. A söralátétek eredeti rendeltetésüktől igencsak eltérően is használhatóak. Sok országban a pincérek minden újabb körnél az alátétekre húznak egy strigulát, majd amikor fizetünk, egyszerűen áthúzzák a strigulákat. Ha már az alátétek sajátos funkciójánál tartunk, sokszor látni összehajtogatott söralátétet ingatag asztal lába alatt, vagy ajtókitámasztónak használva. Az alátétek szinte kínálják magukat, hogy az ember képeslapnak használja őket.

SÖRLEKVÁR A sörélesztő, miután megtette kötelességét és beindította az erjedést, korábban mindig a hulladékban végezte. A takarékos szemléletű angolok viszont kidolgoztak egy eljárást, amivel ebből a nyúlós, ragacsos anyagból lekvárszerű, kenhető és emberi fogyasztásra alkalmas valamit hoztak létre. A valami tulajdonképpen a legpontosabb meghatározás erre az 1902-ben Marmite néven piacra dobott élelmiszerre, melyet elsősorban vajas pirítósra kenve fogyasztanak az Egyesült Királyságban és Ausztráliában. Marmite a világ többi tájain alig ismert, leginkább különleges ínyencségként kínálják, többnyire kulináris izgalomként – azaz, olyan élelmiszerként, amit az adott országban csak különcök fogyasztanak. Maga az elnevezés egy kerek agyagedényre utal, melynek alakját azok a kis tégelyek utánozzák, melyben a Marmite forgalomba került.

SÖRMÉRFÖLD (1) A sörmérföld a középkorban annak a távolságnak volt az elnevezése, melyen belül a sörfőző városnak kizárólagos joga volt a sör kimérésére. A középkorban a sörmérföld tulajdonképpen vámhatárként működött és a távolság is mindig változott a város fennhatósága alá tartozó terület nagyságának a függvényében. (2) A modernkori sörmérföld egy futóverseny, amin a versenyzőknek egy hagyományos futópályán négy kört teljesíteni úgy, hogy minden kör megkezdésekor egy doboz – minimum 355 milliliteres – sört el kell fogyasztaniuk.

SÖRPÁRLAT Pivovica, bierbrand, eau de vie de biére ez a sokféle név ugyanazt a „röviditalt” takarja vagyis a sörből készült „égetett” szeszes ital, melynek ízvilága elsősorban a whiskyére emlékeztet. A sörpárlat olyan alkoholos ital, melyet a friss sör szokásos nyomáson történő közvetlen lepárlásával készítenek úgy, hogy a párlat alkoholtartalma nyolcvanhat százaléknál kisebb legyen, és rendelkezzen a sör jellemző érzékszervi tulajdonságaival.

SÖRSZEMÜVEG: Azt a jelenséget nevezik így, amikor az alkoholfogyasztás hatására, az ember más szemmel néz a világra, illetve közvetlen környezetére. Néhány pohár sör hatására azokat is vonzónak találjuk, akiket kezdetben inkább ellenszenvesnek láttunk. Mindezt az okozza, hogy az ivás csökkenti a gátlásokat, növeli a szocializációt és ami a legfontosabb, rontja az ítélőképességet.

SÖRSZNOB: Ahogy minden divat mentén, úgy a sördivat esetében is megjelentek a tárgy sznobjai. Ezzel persze nincs semmi baj mindaddig, amíg sörsznobságnak az őszinte érdeklődés, a sör sokféleségének megismerési vágya, a sör igazi szeretete a hajtóereje. A sörsznob ugyanis a sörök valódi ismerője, a minőség igazi rajongója és mint ilyen soha nem fogalmaz meg megfellebbezhetetlen ítéletet mások sörízlésével kapcsolatban. A sznobság ugyanis nem a másik ízlésével szemben, hanem tárgyának az élvezete alapján határozza meg önmagát. Ez az önmeghatározás azonban nem egyszerű dolog és nyilvánvaló módon egy tanulási folyamat eredménye. Ennek végén válik el az epe a májtól, vagyis lesz valaki igazi sörínyenc, vagy a divathullám farvízén lavírozó ostoba fajankó.

SÖRTŐZSDE Ez a söröző-elnevezés olyan vendéglátóhelyet takar, ahol a sörárak a tőzsde szabályai szerint ingadoznak. A sörtőzsde megvalósításához persze olyan helyiségre van szükség, ahol egyszerre akár száz vendég is szórakozhat, hiszen ez biztosítja azt, hogy a tíz-tizenöt féle csapolt sör hordói naponta kiürüljenek. Ennek biztosítéka pontosan az, hogy a sörök árai a fogyással egyenes arányban nőnek, illetve csökkennek. Az információk több monitoron is megjelennek; így a vendégek folyamatosan figyelemmel kísérhetik a sörök árának ingadozását. A számítógépes program rögzíti a „vételi szándékokat” és minden eladást – az árfolyamváltozások is azonnal megjelennek a képernyőkön. A sörtőzsdei résztvevők megélhetnek hosszokat és besszeket, de határidős ügyletek nem köthetők, így ki kell várni a rendeléssel a kevésbé fogyó sörök árzuhanását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a „részvényesek” kevésbé törődnek a márkahűséggel, mint azzal, hogy a legkedvezőbb áron jussanak a sörükhöz.

SÖR VILÁGNAP Minden év augusztusának első péntekje a sör világnapja. Az ünnep gondolata egy kaliforniai sörözőből indult és a világhálón azonnal követőkre talált, rövid idő alatt átkelt az óceánon, mint az amerikaiak jó pár más ünnepe. A pionír szervezők eredetileg arra ösztönözték a főzdéket, hogy ezen a napon hívják meg egy italra azokat, akik egész évben azért dolgoznak, hogy mindig lehessen a sörivók poharában kedvenc italukból. A nemzetköziség jegyében pedig kifejezetten ajánlották, hogy a kedvenc helyi, hazai sörök mellett fogyasszanak más nemzetek söréből is.

 

SÖRSZÓTÁR A-betűs szavak ITT

SÖRSZÓTÁR B-betűs szavak ITT

SÖRSZÓTÁR H-betűs szavak  ITT

SÖRSZÓTÁR T-ZS betűs szavak ITT



Twitter megosztás Google+ megosztás