Sörszövetség 30

2022. május 20. péntek
A napokban – talán véletlenül, de Ivó napján – ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját a Magyar Sörgyártók Szövetsége azaz a Sörszövetség.

Akkor alakult a Sörszövetség, amikor a magyar söripar éppen átmeneti időszakot élt meg. Az országban hét sörgyár működött – Bőcs, Komárom, Kőbánya, Martfű, Nagykanizsa, Sopron és Pécs – és mellettük körülbelül 300 kisebb főzde is megalakult már. A rendszerváltozás előtt a felsorolt gyárak egy olyan piacon működtek, ahol sokáig úgy tűnt, nincs az a mennyiségű sör, amit ne lehetne eladni. A rekordot az 1991-es év jelentette, ekkor az egy főre számított sörfogyasztás meghaladta a 100 litert. A gyárak állami tulajdonban voltak, leszámítva a martfűit, amelyet 1985-ben 28 kelet-magyarországi termelőszövetkezet és állami gazdaság alapított.

A Sörszövetséget már a részvénytársaságokká alakított nagy sörgyárak hívták életre 1992 novemberében. Mivel ebben az időben fektették le a rendszerváltozás utáni Magyarország működésének a szabályait, jogi alapját, szükség volt egy, az iparág közös érdekeit képviselő szervezetre. Annak ellenére, hogy a privatizáció mindegyik gyárat másként érintette, közös érdek volt, a sört érintő – elsősorban adózási – ügyekben történő közös fellépés.

Ekkora már a nagykanizsai kivételével, a legtöbb sörgyár külföldi kézbe került. A nagy európai sörgyártók megjelenésére komoly szüksége is volt az iparágnak, mert a modernnek számító komáromi és martfűi üzemek mellett, a többi sörgyár alapos korszerűsítésre szorult. A Sörszövetség lobbi tevékenységére szükség is volt, hiszen miközben jelentős beruházások zajlottak a söriparban, ezzel párhuzamosan csökkent a sörfogyasztás. Drágább lett a sör, gyengült a fizetőképes kereslet, viszont évről évre nőtt a sör jövedéki adója.

A versenyben legelőbb a kisüzemek buktak el – számuk radikálisan csökkent ötven alá. Néhány év alatt a nagy sörgyárak is egyre kevesebb sört tudtak értékesíteni, a legnagyobb veszteséget a nagykanizsaiak és a pécsiek voltak kénytelenek elkönyvelni. 1999-ben a kőbányai és a nagykanizsai sörgyár tulajdonosa – a Sout African Breweries (SAB) – az utóbbi bezárása mellett döntött. 2005-ben – miután a Heineken felvásárolta a martfűi és soproni sörgyárakat birtokló osztrák Brau Uniont – a komáromi üzemben is megszűnt a termelés.

A Sörszövetséget, a volt szocialista országok szövetségei közül elsőként, 1993-ban vették fel az Európai Sörszövetségbe (Brewers of Europe). A szövetségnek fontos szerep jut a sörfőzés, a maláta és a komló laboratóriumi vizsgálatai, a modern minőségi ellenőrzési eljárások kidolgozásában. A sörfőzési ismeretek és a sörfőzés tudományos kutatási eredményeinek minél szélesebb körű megismertetésében.

A Sörszövetség első elnöke, a Kőbányai Sörgyár akkori vezérigazgatója Németh István volt. Őt követte Béndek György, az akkor még létező Söripar című folyóirat főszerkesztője, majd Tömör László 1998-től (kisgazdapárti politikus volt), később Kiss Elemér (szocialista kancelláriaminiszter), Sivó Imre (Zwack Unicum, Mol, Taurus), Mádi László (fideszes exképviselő) is megfordult a szövetség élén. 2015-ben Csíkné Kovács Klárától (Unilever kereskedelmi vezetője volt) a nemzetközi üzleti világból érkezett Schillinger Attila vette át a stafétabotot, őt követte a jelenlegi igazgató Kántor Sándor.

A hazai Sörszövetség fontos feladata továbbra is az iparág gazdasági érdekeinek a képviselete, és törekszik a kisüzemiekkel való kapcsolatépítésre. Egyre több lehetőséget ragad meg a sör népszerűsítésére, ennek jegyében zajlanak harmadik éve a „Sör mi több” kampányai, fókuszban a sör gasztronómiai szerepének hangsúlyozásával.

A 30. évfordulót egy kellemes hangulatú kerekbeszélgetéssal ünnepelték a hazai piac legfontosabb szereplőinek vezetői – Békefi Gábor (Dreher
Sörgyárak Zrt.), Vuleta Zsolt (Borsodi Sörgyár Kft.), Marcin Burdach (Carlsberg Hungary Kft.), és Nikos Zois (Heineken Hungária Zrt.) – valamint az Európai Sörgyártók Szövetségének főtitkárának, Pierre-Olivier Bergeron és a kerekasztalbeszélgetést vezető Kántor Sándor a Sörszövetség igazgatója. Nemcsak .az elmúlt időszak legnagyobb kihívásai és sikerei kerültek szóba, hanem azt is megtudhattuk, isznak-e a vezetők a konkurencia söreiből és melyek személyes kedvenceik.

 



Twitter megosztás Google+ megosztás