Olvasási idő: 2 perc
Minderre a következtetésre abból jutottak, hogy tavaly a jövedéki adó kedvezményre jogosult sörfőzdék mintegy egymillió hektoliterfokos mennyiség után 874,9 millió forint jövedéki adót fizettek be, szemben a 2017-es 442,2 ezer hektoliterfokkal, amely 546,2 millió forintos bevallott adóval párosult. Gyengébbek kedvéért a hektoliterfok az alkoholos italok – így a sör – alkoholtartalmának kifejezésére alkalmas mértékegység.
Magyarán mondva 1 hektoliterfok (hlf) nem más mint az a mérőszám, mely megmutatja, hogy az ital egy liter százszázalékos alkoholtartalomra átszámolva mennyi etilalkoholt tartalmaz. Ennek alapján például 100 liter öt százalékos alkoholtartalmú sör 5 hlf-nak felel meg. Vagyis egymillió hektoliterfokos mennyiség – ha továbbra is öt százalékos sörrel számolunk – azt jelenti, hogy a kisüzemek hozzávetőlegesen kétszázezer hektoliter sört főztek tavaly.
Csakhogy a duplázás oka nem a kis sörfőzdék termelésének felfutása, hanem egészen más. Nevezetesen az, hogy 2017 júliusától a korábbi nyolcezer helyett évi kétszázezer hektoliterre emelte a jövedéki törvény a határt, ameddig egy kisüzemi sörfőzde kedvezményesen adózhat. Így lett – legalábbis papíron – a pécsi sörgyár is kisüzemi sörfőzde. Az ő éves kihozataluk pedig több, mint a valóban kisüzemi sörfőzdék összesített termelése.
Megjegyezzük, hogy a kisüzemek közül talán csak a három legnagyobb termelése közelíti vagy épphogy meghaladja a nyolcezer hektoliteres limitet és pillanatnyilag nem is látszik olyan üzem – még a tervezettek között sem – amely húszezer hektolitert fog az elkövetkező két évben főzni. Vagyis egyértelműnek látszik, hogy a jövedéki adó kedvezmény módosítását a pécsiekre szabták.