Olvasási idő: 3 perc
Milyen az, hogy egy gyártó adja a belga sörforgalom két vezető márkáját? Hol itt az igazi verseny? Talán nem véletlen, hogy két dolog is igaz, mind Jupilerre, mind a Stella Artois-ra. Az egyik, hogy mindkettő szinte kizárólagos terméke sörfőzdéjének és, hogy mindkettő kifejezetten alacsony pontszámot ért el – Jupiler 2,35, Stella Artois 2,49 – a Ratebeeren. Így aztán egy illúzióval kevesebb: a belga átlagfogyasztó sem a kitűnő belga söröket fogyasztja és bizony ez fogyasztás egy főre vetítve nagyjából megegyezik a magyarországi évi hatvanöt literrel. Az meg, hogy a tulajdonos visszaélve helyzetével, manipulált, hogy magasabban tarthassa az árakat és ugyanabban a kategóriában versenyeztette őket, nyilván nem csak Belgiumban fordulhat elő.
Ezek a szomorú dolgok annak kapcsán jutottak az eszembe, hogy több mint 200 millió eurós (64,6 milliárd forintos) bírságot szabott ki az AB InBev-re az Európai Bizottság. A büntetés mindenesetre igazolja azokat, akik a SAB-Miller felvásárlásakor aggodalmukat fejezték ki, egy a világ sörpiacának felét ellenőrző cégóriás létrejöttekor. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság csak úgy járult hozzá, hogy az AB InBev bekebelezze a SAB-Millert, ha előbbi megválik közép-európai – cseh, lengyel és magyar – érdekeltségeitől.
A büntetést a belgiumi protekcionista üzletpolitikája miatt kapta a legnagyobb multinacionális sörgyártó, mivel a leuveni központú sörgyártó a Jupiler márkáját a megnövekedett verseny miatt a belgiuminál alacsonyabb áron értékesítette a szomszédos hollandiai szupermarketek és nagykereskedők számára. Mindeközben az AB InBev mindent elkövetett az ellen, hogy a Hollandiában alacsonyabb áron értékesített sört később behozzák Belgiumba, hogy magasabb áron értékesíthesse a Jupilert.
2009 és 2016 között ez nyilván nem kevés hasznot hozott a cégnek Belgiumban, ahol a sörfogyasztás negyven százalékát a Jupiler adja. A Jupiler ezzel megelőzi legnépszerűbb márkák között a Stella Artois-t és a holland Heineken söreit, a Maes pils-t és a Cristal-t. Nagyjából így válik tragikomikussá a történet. Ugyanis a belga sörforgalom több mint nyolcvan százalékát adó sörök, olyan erősen közepes láger sörök, melyekhez bizony gazdagon alkalmaznak pótanyagokat is. De egyébként is! A belga sörök világhírét nem a lágereknek, hanem a különféle apátsági, spontán erjedésű és más különlegességeknek, mint a belga ale, vagy a belga búzasör a wit köszönheti.
