Bolondok tréfálkozó zsinata

Az 1692-ben az akkor húszéves Péter létrehozta a „Bolondok és Udvari Bolondok Részeg, Tréfálkozó Zsinatát”–  oroszul: Всешутейший, всепьянейший и сумасброднейший собор – amelynek ivócimborái, Oroszország legmagasabb rangú tisztviselői és nemesei is tagjai voltak. A klub minden tagjának obszcén beceneve volt, és ivászataik során az ortodox egyház hierarchiáját parodizálták. Saját pátriárkája is volt, míg a „zsinat” ülései valójában hatalmas, napokig tartó ivászatok és orgiák voltak.

A tagoknak a többnapos ivászatok alkalmából kötelező volt lerészegedniük, tilos volt józanul ágyba menniük. Bár a tivornyák egyszerű részegeskedésnek tűnhettek, a történészek szerint komolyabb céljai is voltak. A cár a vallási ceremóniák kigúnyolásával igyekezett csökkenteni az ortodox egyház tekintélyét és társadalmi befolyását. A közös bűnök és a nyilvános megaláztatás (például az obszcén címek viselése) szorosabb lánccal kötötte a cárhoz a nemességet. Mondhatnánk, a zsinat a konzervatív, maradi hagyományok elleni lázadás egyfajta extrém formája volt. 

Péter több mint kétméteres, bivalyerős férfi volt, benne öltött testet az ideális orosz virtus; szeretett enni, sokat ivott, s ha részeg volt – ami gyakran előfordult – szívesen verekedett, ilyenkor nem kímélte a főrangú urakat sem. A kortársak és a mélyen vallásos orosz nép körében a zsinat hatalmas botrányt kavart. Sokan emiatt elhitték, hogy Péter valójában az Antikrisztus. De amikor a cár kijelentette, hogy nem az ortodox egyházat gúnyolja, hanem a klubja inkább a katolikus egyház paródiája, a legtöbb orosz számára közömbössé vált.Hogy mennyire nem volt veszélytelen Péter ivászatain részt venni, álljon itt egy példa. Az udvaroncokat, akik elkéstek Péter „gyűléseiről” a „Nagy Sas kelyhével”  – 1,5 liter vodkával – ha kellett erőszakkal itatták meg.miután ebbe többen is belehaltak, senki sem mert elkésni a bálokról. A késve érkezőknél nem járt jobban Frigyes Vilmos kurlandi herceg sem, aki házasságát jött Szentpétervárra jött ünnepelni, de két és fél hónap múlva meghalt, mert Péter megállás nélkül ivásra kényszerítette.

Tulajdonképpen csodának tekinthetjük, hogy emellett a mértéktelen alkoholfogyasztás mellett, Szibéria és Kamcsatka vad természetével kapcsolatos tudományos kutatásoktól kezdve a tengerentúli kereskedelemig és az Orosz Birodalom szinte minden intézményének reformjáig, sikerült Nagy Péternek rengeteg dolgot megvalósítani.

Illusztráció: Nikolay Sauerweid festménye