Illik keverni

Az alkoholellenes harc egyidős az emberiséggel. A küzdelemben persze eddig mindig az alkohol kerekedett felül — ezért érthető az antialkoholisták dühödt acsarkodása. 1920-tól tizenhárom évig az Amerikai Egyesült Államokban az ún. „száraztörvény” teljes mértékben korlátozta a szeszesitalok fogyasztását. Ennek áldásos következményeképpen az emberek, az addig megszokottnál sokkal többet kezdtek el inni, a gengszterek által titokban főzetett vagy importált szeszes italokból.

Az illegális szesztermelésből származó és a gyanús eredetű, becsempészett italok döntő többsége igen gyenge minőségű volt, különböző furcsa ízek és illatok jellemezték. Fogyasztásuk önmagukban kevés örömöt és élvezetet nyújtott így, hogy gyanús ízüket és illatukat elvegyék, vagy legalábbis elnyomják, kevert italok formájában igyekeztek azokat élvezhetővé tenni. A kevert italok másik nagy előnye az volt, hogy nyilvános helyen sem okoztak feltűnést, különösen kávés- vagy teáscsészékben, limonádéspoharakban felszolgálva.”

Mint a fenti Antal B. Gábor idézet is bizonyítja; az italkeverés egy elhibázott rendelet következtében lett népszerű és elterjedt. Mert persze a vén kontinens is átvette a szokást, akárcsak a hamburgert és a barna ragacsos-szénsavas levet. Ez utóbbi — silánysága és egészségkárosító hatása közismert — kiváló alapanyaga a különféle kevert italoknak.

Természetesen felmerül a kér-dés: lehet-e rossz alapanyagokból jó eredményt produkálni? Érzésünk szerint nem, legfeljebb az eredmény feledtetni tudja, miből is készült. Nem véletlen, hogy a koktélok nem a falusi bögrecsárdákban lettek népszerűek — pedig ezekben aztán lennének elfedni és elfeledni való ízek! (A bögrecsárda etimológiai a magyarázata: ezekben a zugkocsmákban mindenki ugyanabból a bögréből és ugyanazt issza. Hogy mit, azt jobb, ha nem is tudja.)

A kevert italokat három csoportba sorolhatjuk és mintegy harminc italtípust nevezhetünk meg – koktélok, aperetifek, kobblerek, flipek, grogok, long drinkek, bólék stb. Ezek közül a koktélok a legelterjedtebbek. A csoportok a felhasznált alapanyagok szerint állnak fel, de különbség tehető az italok között az elkészítés alapján is. A leglátványosabb a sékelt italkészítés, de mixelhetünk koktélt keverőpohárban vagy akár ugyanabban a pohárban, amiben felszolgáljuk. Koktélt inni nem tartozik a magányos tevékenységek közé. Ehhez mindenképpen közönség szükséges.

Nyilvános helyen, hogy elkápráztassuk szívünk választottját: nemcsak hogy jár-tasak vagyunk az italok világában, de angol kiejtésünk is hibátlan. Otthon, hogy bemutathassuk a tár-saságnak, nemcsak a különféle italospoharak, a koktélkészítéshez elengedhetetlen keverő- és aprítóeszközök állnak rendelkezésünkre, de bárszekrényünk felveszi a versenyt bármelyik koktélbáréval.

Aztán ha másnap kiderül, hogy a drága koktélból is megárt a sok, hallgassuk meg a sarki kocsma csaposának, Andrásnak a tanácsát: máskor ne keverd, de most igyál egy korsó hideg sört és kísérd le egy Unicummal!