Jó emberek jó sört isznak?

A két legnépszerűbb idézet a sörről – a Benjamin Franklinnak tulajdonított bonmot, miszerint „A sör bizonyíték arra, hogy Isten szeret minket és azt akarja, hogy boldogok legyünk”, valamint a Hunter S. Thompsonnak tulajdonított megállapítás, hogy „A jó emberek jó sört isznak” – valójában kicsit másként van.

Igaz, Benjamin Franklin egy barátjának írt levélben valóban megfogalmazta, hogy van bizonyíték arra, hogy isten szeret bennünket, csak nem a sörről, hanem – sokkal hosszabban – a borról beszél. (ITT olvasható az eredeti gondolatmenet.)

A Thompson féle idézetet is megkurtították, az eredetileg ugyanis így hangzott: „Van egy ősi kelta axióma, amely azt mondja, hogy a jó emberek jó sört isznak. Ez úgy volt igaz, ahogy most. Csak nézz körül minden nyilvános bárban, és gyorsan látni fogod: rossz emberek isznak rossz sört. Gondolkozz el rajta.”

Hunter S. Thomsont a gonzó újságírás atyjának tartják, valójában nagyszerű újságíró és kiváló író volt. Ismerhetjük a Félelem és reszketés Las Vegasban és a Rumnapló című könyveit, illetve az ezekből készült filmeket. Már ennek alapján is nehéz elképzelni, hogy Thomson pozitív gondolatot fogalmazzon meg, hiszen az emberekről egyáltalán semmi jó nem jutott az eszébe, sok mindennel lehet vádolni, de, hogy emberbarát lett volna, azzal semmiképpen.

A magunk részéről persze nem értünk egyet Thompsonnal abban, hogy rossz sört inni jellemhiba, hiszen attól még nem rossz ember senki se, hogy rossz söröket iszik, ahogy a jó sör ivása sem feltétlen a jóemberség csalhatatlan bizonyítéka.