John Barleycorn

Nem véletlen, hiszen ebből készül a sör és a whisky is. Árpa Jankó életében olyan motívumok szerepelnek, mint a megalázás, a szenvedés, a halál , feltámadás, ami érzékelteti, párhuzamosan megfelel, az árpa termesztés fázisainak is mint, például az aratás, majd a maláta gyártása.

Kathlen Herbert szerint Árpa Jankó alakja megegyezik az angolszász mitikus királyi család egyik tagjával, Beowa-val, a név jelentése ugyancsak árpa, és mindkét történet ugyanazokat az állomásokat említi – szenvedés, halál - amit a hősök felvállalnak, hogy utána az emberek a ,,vérüket” ihassák. Feláldozzák testüket, hogy az emberek folyékony kenyeret kapjanak.

A ,,We Plough the Fields and Scatter” kezdetű dalt gyakran éneklik a szüreti mulatságokon, bár a szöveg tájegységenként változik, de a dallam ugyanaz. Árpa Jankó története kettős, két szálon fut – nemcsak a halál majd feltámadás története tűnik ki, de az is, hogy megbosszulja a becstelen kereskedőket is.

A sörkészítés allegóriáját, Árpa Jankó önfeláldozását írja meg Robert Burns John Barleycorn című versében, melyet Szabó Lőrinc fordított magyarra. Íme a befejező négy versszak a melyben a hősi halottat dícsérik fennhangon:

Csapolták szivéből a vért
s itták köröskörűl,
és mennél többet, a szivük
annál jobban derűlt.

Árpa Jankó nagy és nemes
vitéz volt, büszke hős;
vérét ha csak kóstolod is,
bátor leszel s erős.

Bút-bajt feledtet az a vér
és örömöt növel:
dalol az özvegy tőle, bár
szemét könny tölti el.

Árpa Jankót éltesse hát
mindnyájunk pohara:
dús fiai ne tűnjenek
skót földünkről soha!

És ha már irodalom, ugyancsak nem szabad megfeledkeznünk Jack London önpusztító alkoholista életének regényéről, melynek címe ugyancsak John Barleycorn ez Sárga sátán címmel jelent meg magyarul.

A legenda sok zenekart megihletett. Az egyik híres feldolgozás, személyes kedvencem a Stevie Winwood féle, de persze még sokan és sokféleképpen játszották a számot.

Megjegyzés: A kövéren szedett szövegre kattintva a kapcsolódó írások olvashatók.