Olvasási idő: 3 perc
Iparági becslések szerint, jelenleg a magyar sörpiac legfeljebb három százalékát adják a húszezer hektoliter éves termelésnél kisebb kisüzemi sörfőzdék, amik változatos megoldásokkal próbálják kezelni az elszálló alapanyag- és energiaárakat.
Ennek egyik lehetősége, hogy a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének és az Agrármarketing Centrumnak a segítségével több nyugat-európai városban, így Barcelonában, Madridban, Párizsban és több finn városban is voltak exportot ösztönző, szakmai kóstolók.
Mindez azonban nem változtatott azon, hogy a főzdék jelenlegi rezsiköltsége nagyban függ attól, mikor kötötték a gáz és áram szerződéseket a szolgáltatókkal. Azok az üzemek, amelyek az elmúlt év elején tudtak szerződni, jelenleg a többieknél kedvezőbb áron jutnak energiához, de összességében elmondható, hogy a főzdék rezsiárának növekedése akár hatszoros is lehet.
A sörfőzés igen speciális iparág, hiszen a legfőbb alapanyag, a maláta előállításához is jelentős mennyiségű energiára van szükség, a kész malátát pedig nagy mennyiségben kell a sörfőzdékbe szállítani, ahol a főzéshez ugyancsak rengeteg elektromos áramot és/vagy földgázt használnak, a termékek optimális minőségének megőrzéséhez pedig hűteni kell a söröket.
A 2021-es év árakhoz képest a maláta hatvan százalékkal, a többi alapanyag, így a komlók vagy élesztők húsz-harminc százalékkal kerülnek többe, a gyümölcsös sörök készítéséhez szükséges gyümölcssűrítmények pedig ennél is nagyobb mértékben drágultak, ráadásul a hazai főzdék ezek jelentős részét importálják, így az euró árfolyamának kedvezőtlen változása is érzékenyen érinti őket.
Emiatt az egyesület több tagja is arról számolt be, hogy elkerülhetetlen lesz, hogy árat emeljenek. A bevételek növelésére pedig a jövőben az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni a külföldi terjeszkedésre, hiszen a magyar kisüzemi sör kiváló minőségét egyre több piacon ismerik el. A legtöbb magyar kisüzemi sört a spanyol, a francia, a finn, a holland és a dán piacon értékesítik.
