Olvasási idő: 2 perc
Emiatt is kezdtek el pálinka helyett whisky főznit, ami persze csak a remek marketingjében jobb a mi nagyszerű kisüstijeinktől. Van viszont egy klassz italuk a cider, amit sokan előszeretettel hívnak almasörnek. A sörös analógia persze sántít, hiszen csak az az alapja, hogy a cider hasonlóan a sörökhöz tartalmaz széndioxidot és hasonló az alkoholtartalma is. A gyártásban is akad hasonlóság – elsősorban az, hogy az erjedés beindításához élesztőt használnak.
Az erjedést a cider, pontosabban az almacefre esetében bor vagy pezsgő élesztővel indítják, vadélesztőket a legritkább esetben használnak. A 2-4 hetes erjedés után a cidert átfejtik és ekkor még hagynak időt az élesztőnek, hogy az összes cukrot leerjessze. Az ízesítésnek köszönhetően a cider ízskálája az egészen száraztól az egészen édesig terjed, és a szénsavassága is bő határok között mozog – de bármilyen gyümölcs legyen is az ízesítő anyag, az alap mindig az alma.
A cider eredeti származási helye az észak-nyugat franciaországi Normandia, ahol így írják: cidre, és így ejtik: szídr. Az almabor állítólag még a normadiai hódítókkal együtt – átvonult a ködös szigetországba, és igazi karrierjét ott futotta be. Ennek megfelelően a brit országokban rengeteg fajta és márka közül választani a brit szigeteken szinte nincsen pub cider nélkül. Talán mondanunk sem kell: fogy is derekasan.
A választás megkönnyítésére, hiszen itthon is elég szép számú cider kapható, engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljuk az ír Magners ciderét. A céget 1930-ban alapította William Magner 1930-ban. A Magners cider ropogós ízének és üdítő tisztaságának köszönhetően annyira menő lett, hogy 2000-óta a kontinens számos országába exportálják.
