O zapft is!

Az első sör ünnepélyes csapra verése a mai napig nem maradhat el, ez a mindenkori müncheni főpolgármester feladata. A dolog azért nem annyira egyszerű, mint manapság a KEG-fejjel, a csap beütése könnyen sörzáporral áraszthatja el az ügyetlenkedő csaplárost. A legszégyenteljesebb produkciót 1950-ben Thomas Wimmer főpolgármester mutatta be – tizenhetedik ütésével sikerül a csapot a helyére ütnie. Mivel ez minden idők legszerencsétlenebb csapolási kísérlete, Thomas Wimmer örökre beírta magát az Oktoberfest történetébe.

Az Oktoberfest hagyománya egy királyi esküvővel kezdődött 1810-ben. Ám már a harmadik Oktoberfest elmaradt a napóleoni háborúk miatt. A háborús évek nem kedveztek az össznépi mulatságnak, legtöbbször ezért kellett lemondani a rendezvényt. Így történt ez 1866-ban (porosz-osztrák háború) és 1870-ben (német-francia háború) miatt is elmaradt az Oktoberfest. És persze nem rendezték meg a világháborús években, sem 1914-1918 között, de nem volt ok az örömre 1939-1945 között sem.

Járványhelyzet miatt – a covid előtt – csak az 1854-es kolerajárvány miatt mondták le az Oktoberfestet. Összesen tizennyolc alkalommal maradt el a sörünnep a több mint kétszázhuszonkét éves történelme során. Hogy mégis csak ez lesz a száznyolcvanhetedik, az azért van, mert a két világháború utáni években csak kisebb, sörfesztiválokat rendeztek, amit nem számítanak hozzá a helyszint jelentő Wiesn azaz a Rét történetéhez. 

A kétvés kihagyás miatt még a megszokottnál is jobban várják a bajorok a nyitás napját. amikor végre felvehetik népviseletüket, és szeptember 17-e és október 3-a között újra meg újra megrohamozhatják a hatalmas sörsárakat, az óriáskereket, a vurstlit és persze a csülkös, sült csirkés pavillonokat.