Pilsner, pils és pilsener

Számomra meglehetősen furcsa, hogy a sörök elfogadott, de csoportjaiban folyamatosan változó osztályzása – BJCP – szerint a Pilsner Urquell a cseh prémium világos ászok kategóriába került. Vagyis a cseh sörfőzés, melyre annyira jellemző pilseni típusú sör, ezeknek nincs külön csoportja, hanem ide kerül valamennyi világos cseh ászok, melyeknek extrakttartalma 11° és 14.9 ° Balling fok közé esik.

Ugyanakkor viszont a német pils, mely tulajdonképpen a cseh pilseni átvétele, amelyet a németországi sörfőzés lehetőségeire szabtak, a BJCP szerint külön csoportot kapott. A különbség a cseh pilseni és a német pils között, elsősorban a németek által használt magasabb ásványianyag tartalmú vizek és a hazai komlófajták használata révén, meglehetősen szignifikáns.

Mivel azonban a „pilsner" név védelmet élvez, ezért a hasonló karakterű sörök, legyen szó német, cseh vagy akár kézműves sörökről, a pils vagy a pilsener nevet használják, függetlenül attól, hogy hol készültek. 

A cseh világos ászok elsősorban abban különbözik a német pilsektől, hogy míg a német pils (pilsener) szinte mindig teljesen leerjedt, vékony karakterű, addig a cseh ászok sörök tartalmazhatnak kevés mennyiségű le nem erjesztett szénhidrátot a kész sörben. Ennek következménye, hogy a csehek jellemzően testesebb és komplexebb ízű sört főznek a hasonló színű és erősségű német társaikkal szemben.