Olvasási idő: 2 perc

Természetesen, itt elsősorban játékról van szó a beszédes számokkal. A számítások alapjául az országok havi nettó átlagfizetését vettük figyelembe. A sör esetében úgy jártunk el, hogy az úgynevezett core lagerek – azaz a 10-11,5 Ballingos, 3,5-4,8 százalék alkoholtartalmú nagyüzemi sörök – árával számoltunk.

Íme az eredmény. 

A legkevesebb sört az oroszok vehetik meg a havi keresetükből. Hiába az alacsony bolti ár, a szar fizetés mindössze 586 Zsigulivszkoje sörre elegendő. Nem állnak sokkal jobban a görögök sem, hiába keresnek kétszer annyit, mint az oroszok, ez csak 725 sörre elegendő, akárcsak a bolgárok jövedelme. Igaz utóbbiak Európa egyik legalacsonyabb bérét, havi 145 ezer forintnyi levát vihetik haza a borítékban, de a sör is náluk a legolcsóbb.

A sorban a románok (830) és a horvátok (881) következnek. Őket követjük mi magyarok, akik már több mint ezer (1033) sört szerezhetünk be a havi pénzünkből. Hogy ez jó-e vagy sem, azt ki-ki döntse el saját maga. Szereplésünk nem szégyenteljes, hiszen alig maradtunk le a középmezőnytől. Az ebbe tartozó országokban a fizetés átlagosan ezerkétszáz-ezerötszáz dobozos vagy üveges sörre elegendő.

Az élvonalba – azaz a TOP 5-be – a következő országok kerültek: a csehek (1622), a belgák (1813), a osztrákok (2470), a svájciak (2918) és a győztes spanyolok (3135). A csehek az árversenyben is nagyszerűen állnak, a TOP 5-ben náluk a legolcsóbb a sör ára, de a belgákkal, az osztrákokkal, a spanyolokkal és a svájciakkal üsszehasonlítva náluk a legalacsonyabb a fizetés is. A svájciak ugyan kétésfélszer annyit fizetnek a kedvenc Feldschlösschenükért, mint a csehek egy hazai tizenegyesért, de kiemelkedő jövedelmüknek köszönhetően, mégis ők vihetik haza a boltból a legtöbb sört.

Mi ebből a tanulság? Talán csak annyi, hogy itt az idő meginni egy jó sört!