Olvasási idő: 3 perc
Azt talán mondanunk sem kell, hogy nem a tizennégy szlovák sörgyár volt meghatározó az egykori Csehszlovákia sörtermelésében és sörfogyasztásában. Még a különválás után is a cseh import sörök meghatározói maradtak a szlovákiai sörfogyasztásnak. Az akkoriban működő szlovák gyár többsége multinacionális cégek kezébe került, így hiába próbálkoztak a cseh import korlátozásával, azt a cseh sörgyárak – ugyancsak multinacionális – tulajdonosai márkáik szlovákiai főzésével kerülték meg.
A kilencvenes évek végére a SABMiller és a Heineken párhuzamos piaci térnyerésével Szlovákiában is megvalósult az iparág koncentrációja és ezzel párhuzamosan megszűnt sokszínűsége is. Miközben a topolcsányi, nagysárosi és ógyallai üzemek ontották a nagyüzemi lágereket, olyan nagy múltú sörgyárak is a bezárás sorsára jutottak, mint a rimaszombati Gemer, a túrócszentmártoni Martiner, a kassai Cassovar vagy a michelovcei Siravar.
Nem sok üzem őrizte meg függetlenségét, az egyik ilyen Vychne-i Steiger, vagy a sok vihart megért besztercebányai Urpiner. (Utóbbiról ITT olvashat.) Ezek azonban csak nagy nehézségek árán tudták tartani a lépést a multikkal. Az igazi változást Szlovákiában is az aprócska sörfőzdék elszaporodása hozta meg. Néhány éve a V4 sörfesztiválon is bemutatkozott néhány kis szlovák főzde – így a rozsnyói Kaltenecker, a nagyszombati Sessler és a kassai Cassa Brewery.
Ma már a kisüzemek száma a százat közelíti. A fővárosban Pozsonyban több mint tucatnyi, de Kassán is hét működik. Néhány város – például Túrocszentmárton, Selmecbánya, Poprád – ezeknek köszönhetően került fel ismét a sörtérképre és a sörforralomnak köszönhetően lett a szlovák sörfőzés ismét színessé és változatossá. Hiszen – azt talán mondanunk sem kell – a legtöbb kisüzem nem vagy nem csak láger söröket főz.
A fotón a nagyszombati Sessler sörfőzde
