Olvasási idő: 2 perc
A német és osztrák területek sörfőzdéi sokszor élnek azzal a lehetőséggel, hogy a kellő stabilitást elért ászoksöreiket szűrés nélkül palackozzák. Ezeket a söröket nevezik zwickl, keller- illetve landbier néven is. Ezeknek a söröknek óriási előnye, hogy beltartalmi és élvezeti értékük is gazdagabb szűrt társaiknál. Hiszen nem kerülnek eltávolításra az opálosságot okozó fehérjék, a lebegő élesztők, ezáltal például vitamin, ásványianyag, íz és aromaanyag marad a sörben.
A Kellerbier szüretlensége a kissé opálos megjelenésben és az átlagosnál sokkal stabilabb, szivacsos szerkezetű fehér habkoronában testesül meg. Illata is vaskosabb, színe mélyebb a szokásos világos sörökhöz képest. Összetettebb, fűszeresebb aromájában mézes édességgel bujkál a testet adó élesztő és a virágos komló karaktere. Kóstoláskor érezhetjük, hogy egy sokkal testesebb, táplálóbb, de alkoholfokra nem magas főzethez van szerencsénk, melyben az alsóerjesztés határozott jegyei a könnyebb komlózottsággal párosulva szépen kitöltik ízérzékelésünket.
Fotó: beerbox
