Olvasási idő: 2 perc
Eredetileg a virtus az erényt, a bátorságot, a hősiességet jelentette, de az idők múltával újabb értelmet nyert. Ez a veszélyt figyelmen kívül hagyó férfiasság fitogtatása, melynek egyik megnyilvánulása a virtusivás. A virtusivás nem más, mint feleslegesen válalt – valamilyen szabály szerint végrehajtott – túlzott alkoholfogyasztás.
Ennek persze vannak igen kellemetlen következményei, a hányástól, a kisebb-nagyobb balesetekig, az eszmélet-, vagy öntudat vesztésig, balszerencsés esetben akár bele is lehet egy nagyivásba halni. Természetesen ilyen veszély a sörivókat nem fenyegeti, még akkor sem, ha virtusból úgy isszák a sört, hogy a korsóban még egy feles is van.
A német nyelvterületen – Németországban, Svájcban és Ausztriában – népszerű Kastenlauf (azaz a sörösrekesz-futás) inkább egy kedélyes diáktréfa, mint önveszélyes mutatvány. A kettő-négy fős csapatok öt-tizenkét kilométert tesznek meg úgy, hogy a rajttól a célig nemcsak magukkal kell hurcolni egy rekesz sört, hanem a befutóig meg is kell inni a húsz palack sört.
Mivel a verseny, mely inkább séta, mint futás, eltart egy-két órát, a rutinos versenyzőknek nem okozhat gondot tíz sör elfogyasztása. Cubertin báró gondolata, miszerint nem győzelem, hanem a részvétel a fontos, itt igazán értelmet nyer, hiszen egy Kastenlauf egyaránt jó szórakozás a résztvevőknek és a nézőknak egyaránt.
