A falusi kocsmákért

Az utóbbi években egyre több osztrák és bajor söröző, fogadó és kisvendéglő próbál túlélni úgy, hogy nem banktól kér hitelt, hanem a saját vendégeitől. Ez a „közösségi finanszírozás” (crowdfunding) a gyakorlatban sokszor inkább afféle modern törzsvendég-rendszer, csak internetes platformokkal megtámogatva. A modell különösen népszerű lett a családi tulajdonú alpesi fogadók, falusi sörözők és hagyományos bajor „Wirtshausok” körében, mert, ezek csökkenő vendégkör mellett növekvő rezsivel kell számolniuk, egyre nehezebb megfelelő személyzetet találni, és a bankok sem lelkesednek egy százéves falusi kocsma felújításáért..

Sok faluban a templom után a kocsma az utolsó működő közösségi tér. Ha bezár, a település társasági élete is meghal kicsit. Hogy ez ne történjen meg az emberek hajlandók pénzt adni nemcsak a sörre, hanem magára a hely fennmaradására is. Ausztriában és Németországban nem ritka, hogy egy faluban vagy városban az emberek megvesznek egy kocsmát, és valahogy biztosítják annak működését. Az ilyen kocsmaszövetkezetek száma több tucat és úgy látszik remekül működik, hiszen ha egy csoport tagjaként közösen birtokolsz egy kocsmát, akkor az is érdekedben áll, hogy odamenj, és ott költsd el a pénzedet!

Természetesen nem csak tulajdonrész vásárlásával segítenek az emberek a falusi kocsmák fennmaradásában, hanem mondjuk kalákában végzik a felújítási munkákat, vagy összekalapoznak egy kis pénzt új berendezésre. Utóbbi esetben a  vendégek különböző összegekkel beszállhatnak a kiadásokba, amiért különféle törzsvendég kedvezményeket kapnak

A német nyelvterületen mindez működik, hiszen a helyi kocsma ott sokszor nem egyszerű vendéglátóhely, hanem falu közösségi nappalija.

Fotó: Kurt Onur / Unsplash