Olvasási idő: 3 perc

A filozófiaprofesszor egyik előadásán egy jókora befőttes üveggel jelent meg tanítványai előtt. Először – amíg több már nem fért bele – nagyobb köveket tett az üvegbe. Ezután megkérdezte a diákjait, hogy tele van-e az üveg? „Igen” – értettek egyet vele a diákok. A professzor ezután kavicsokat szórt az üvegbe, majd kicsit megrázogatta azt. Természetesen a kavicsok a nagyobb kövek közé gurultak. Ekkor ismét megkérdezte a diákjait: „Most tele van-e az üveg?” Újra egyetértettek ebben, de már nevettek. A professzor most száraz homokot öntött az üvegbe. A homok teljesen kitöltötte az üveget.

„Azt akarom – mondta a prof –, hogy rájöjjenek, hogy ez az üveg olyan, mint az életük! A kövek az életben a legfontosabb dolgok, a családjuk, az egészségük, a gyermekeik – nélkülük nem lehet teljes az életük. A kavicsok azok a fontos dolgok, mint munkájuk, otthonuk, házuk vagy autójuk, melyek igencsak lényeges részei életüknek. A homok, az élet apró örömeit jelképezi, melyek széppé, színessé teszik az életet. Ha először a homokot helyezzük az üvegbe, nem maradt helye a kavicsoknak és a nagy köveknek. Azaz, ha mindent figyelmüket az élet apró dolgaira áldozzák, akkor nem marad hely más, a valóban fontos dolgok számára. Vagyis figyeljenek a fontos dolgokra, törődjenek gyerekeikkel, partnereikkel és egészségükkel, és mégis marad majd elegendő idő a munkájukra, a háztartásukra és az élet összes apró dolgára is.”

Miután a professzor befejezte az előadást felállt egy diák és engedélyt kért a kísérlet folytatására. Miután megkapta, a táskájából egy üveg sört vett elő és a katedrához ment, majd a sört beleöntötte a kövekkel, kavicsokkal és homokkal teli üvegbe. A sör – láss csodát – belefért a mindenki által telinek vélt üvegbe.

Mi a tanulsága a történetnek? Hát annyi, hogy bármennyire teljes is az életed, mindig van benne hely egy sör számára!

 

Illusztráció: Brittany Molineux