András nem mindig szent

Mi itt és most három tételt mutatunk be a hatalmas választékból abban a reményben, hogyazoknak is kedvet csinál, akik eddig nem kóstolták.

1993: Ezzel a bajor stílusú lagerrel – leánykori nevén: Arany Korsó – dobbantott a főzde 1993-ban. Pár éve az eredeti recept alapján a cég újra főzte a sört, amivel Simkó József alapító és csapata előtt tisztelegtek, akik lerakták a főzde alapjait. Egy hamisítatlan, könnyen fogyasztható hellesről van szó, 4.9%-os alkoholtartalommal, tükrös aranysárga színnel és hosszan tartó habtakaróval és viszonylag vékony testtel. Mivel a típus a malátaédességre épít, így itt is egy kifejezetten maláta hangsúlyos sörről van szó, ami már illatában is határozottan érezhető. Szép, kerek, friss kenyeres, gabonás, némi pirítósos ízvilág jellemzi, visszafogott, enyhén virágos komlózással. Nem véletlen a főzet töretlen sikere a mai napig, egy vakteszten nagy valószínűséggel bármikor össze lehetne keverni egy valódi bajor helles-szel.

Óarany: Egy, hazánkban méltatlanul elfeledett típus, a Vienna lager(bécsi ászok), aminek címkéjén az olvasható, hogy „félbarna sör”. Ezzel azért lenne egy kis vitánk, hisz a tulajdonképpen festőmalátával készült sör valójában a világos sörök közé tartozik. Talán borostyán színe miatt nem tudott igazán gyökeret verni a magyar piacon, pedig, ha van cég, amelyiknek lenne itt keresnivalója, az pont a Dreher. No, de ha már ők elengedték, a Szent András remek érzékkel tömte be ezt a piaci rést. Ennek a szintén 4.9%-os alkoholtartalommal rendelkező sörnek már illatában érezhető a gazdag malátázás, némi karamellel, ami ízleléskor sem hoz csalódást. A lágy selymes malátás, kissé karamelles kortyérzetet (enyhe pirított és olajos magvakra emlékeztető jegyekkel), egy határozott, de nem tolakodó komlókeserűség zárja.

Napkincs: Találó név egy bajor típusú szűretlen búzasörnek, aminek, hát, mit ad Isten, megint csak 4.9%-os az alkoholtartalma. Semmi bűvészkedés semmi felesleges csavar, ez pont az, ami és aminek lennie kell. (A vaktesztre ide is vonatkoztatható megjegyzésünket lásd az 1993-nál!) Opálos aranysárga szín, élesztős, enyhén fűszeres illat. Az élesztőből fakadó banános, gyümölcsös, némi szegfűszeges aromáit a búzamaláta okozta savanykásság már-már citrusos aromái zárják. Bár a weissbier/weizen jellemzően a nyár söre, mi mégis arra biztatunk mindenkit, dobjon egy be Napkincset amikor csak jónak tartja. Nem fogja megbánni.

Fotó: Beers&Books