Olvasási idő: 3 perc
Több hely azonnal nyitott, amint lehetett. Ehhez első lépcsőben terasz, vagy kerthelyiség szükségeltetett. Majd két hét után már a sörözők belső helyiségeit is megnyithatták a vendégek előtt. Szép lassan egyre több kocsmába tért vissza az élet.
Persze akadnak, akik nulla bevétel mellett, nem tudták tovább fizetni a bérleti díjat, az alkalmazottak bérét, a rezsit – így sokan véglegesen bezártak. Különösen igaz ez azokra a pincesörözőkre, akik számára a nyári forgalom eddig is épp csak a nullszaldóra volt elégséges. De azok a sörfőzdék sem egyszerűen vészelték át a kijárási korlátozások időszakát, amik a kieső forgalmukat nem, vagy csak töredékében tudták pótolni a hirtelenjében életrehívott házhozszállítással, az utcán át történő árúsítással és persze előnyösebb helyzetben voltak azok is a járvány előtt – és alatta – is nagyobb mennyiséget értékesítetek a kiskereskedelemben.
Szakmai körökből származó információnk szerint négy kisüzem a kilencvenből nem élte túl a válságot. A túlélők is hatvan-kilencven százalékos forgalomcsökkenést könyvelhettek, akik gyorsan reagáltak a gasztronómiai eladásaik lenullázódására. Adataink még nyilván nem pontosak, hiszen hivatalosan sem a Sörgyártók Szövetsége, sem a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete nem közölt még információkat és az első féléves forgalmi jelentésekre is még várni kell.
Az elmúlt két hét tapasztalatai a fővárosban megmutatták, hogy az újraindulás távolról sem fáklyásmenet. Több kocsmáros is arról számolt be, hogy a júniusban megszokott forgalmuknak egyelőre csak a töredékét produkálják – sok vendég maradt el. Erre a külföldi turisták hiánya mellett magyarázat lehet, hogy sokan spórolni kénytelenek és nem engedhetik meg a sörözői árakat maguknak, de visszatartó erő lehet a vírustól való félelem és a pocsék időjárás is.
Ez utóbbi reméljük kegyes lesz a jövő heti XIII. Budapesti Cseh Sörfesztiválhoz és végre mindenki felszabadultan fog sörözni a Westend Tetőteraszon.
Photo by Tim Mossholder on Unsplash
