Olvasási idő: 3 perc
Az állomási vendéglők hálózata előbb, még azelőtt kialakult, hogy a vasúton megjelentek volna az étkezőkocsik. A vasútvonalak mentén létrejövő számtalan vendéglő ingatlanjai a vasút tulajdonában voltak, azok üzemeltetési jogát a bérlő pályázaton nyerhette el.
Az első kávéházi-, bor- és sörmérési jogot a Sopron-Németújhelyi Vasúttársaság nyerte el 1846-ban, még a vasút megnyitása előtt. Ez is mutatja, hogy a pályavendéglők jó üzletet jelentettek, annak ellenére, hogy a soproni állomáson létesítendő üzlet csak soproni bort mérhetett, s a kapott jogot nem ruházhatta át másra. A vasút természetesen szigorúan minden előírt bérlőinek, de ezzel azt is elérték, hogy a vasúti pályavendéglők színvonalukban a legjobb éttermekkel is felvették a versenyt.
Nem véletlen hát, hogy a korabeli lapok nemcsak a vasútvonalak bemutatásával foglalkoztak, hanem hírt adtak a vasúton való utazás kapcsán, az érintett állomások vendéglátóhelyeiről és a hely specialitásairól is.
Krúdy Gyula maga is megemlékezett azokról, akik azért utaznak messze földre, hogy jól megebédeljenek.
„– Hát arra a kedves, kövérkés, piros képű úriemberre emlékszel-e, barátom, aki mindig feltalálható volt valahol a személyvonaton, és legfőbb olvasmánya a vasúti menetrend volt, amelyben nyelvcsettintve vagy elmélázva nézegette azokat az állomáshelyeket, amelyek mellett keresztbe tett villa és kés vagy pedig talpas pohár volt? Ha éppen nem ez volt a tennivalója a személyvonat utasának, akkor csendesen malmozott ujjaival, és úgy elgondolkodott, hogy észre sem vette útitársait… Megmondom neked, barátom, hogy min gondolkozott a szimpatikus pasasér. Semmi máson, mint különböző ebédeken, amelyeket itt-ott a vasúti stációkon elfogyasztott. Vajon van-e még abból a marhagulyásból ott a nyíregyházi állomáson, amelyet hajnalban szoktak ott főzni, mikor a kisvárdai vonat még téli sötétségben, befagyott ajtókkal, ablakokkal megérkezik, hogy csatlakozása legyen a pesti gyorshoz?”
Aztán ahogy egyre gyorsultak a vonatok, ahogy egyre rövidebb lett a menetidő és már az egyes állomásokon is csak a le- és felszállás idején tartózkodtak a szerelvények, vesztették el régi fényüket a vasúti restauráciák – vagy, ahogy a köznyelv hívta őket – a restik.
A Resti nevet viseli a Kőbánya felső állomás első és második vágány között a söröző is, ami akár kedvelt célpontja is lehet a vasút és sörbarátoknak, hiszen a remek náchodi és treboni sörök mellett hazai kézműves söröket is csapra vernek.
Egy átszállást mindenképp megér!
A teljes Krúdy elbeszélés ITT olvasható
