Olvasási idő: 3 perc
Az egy főre eső éves átlagos sörfogyasztás, százharmincöt literre csökkent. A hét százalékos visszaesés elsődleges oka természetesen a koronavírus-járvány, hiszen mintegy félezer olyan cseh vendéglő zárt be, amelynek a csapolt sör fogyasztása jelentette a bevétel elsörő többségét.
Nem véletlen, hogy míg 2019-ben a vendéglőkben adtak el minden harmadik sört, 2020-ban a csapolt sör értékesítése az előző évi felére csökkent. Az otthoni fogyasztás ugyan közel tíz százalékkal nőtt, de ez nem pótolta a kocsmai eladások visszaesését.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy kilenc évi folyamatos növekedés után, tavaly közel négyszázezer hektoliterrel csökkent a sörexport is. A mintegy ötmillió hektoliter így is tekintélyesen mennyiség, a cseh sörgyártás negyede nagyjából.
Peter Holub szerint azonban a veszély sokkal nagyobb, mint azt a statisztika mutatja. Az újságíró szerint ugyanis a cseh sör és a cseh kocsma súlyos vesztesként jöhet ki a helyzetből. A cseh sör ezeréves hagyománya, előállítása és fogyasztása a nemzeti kultúra részévé vált.
A sörös rituálék nemhogy beépültek a cseh kultúrába, hanem – állítja Petr Holub – éppen ellenkezőleg, a tágabb értelemben vett cseh kultúra sör nélkül egyáltalán nem lenne cseh kultúra.
Csehország nemzeti jövedelmében rohamosan csökken a mezőgazdasági termékek aránya. Az egyetlen kivétel ebben a tekintetben a sör, az utolsó remény, mivel manapság a sörfőzdéknek szinte minden kis faluban vannak alapanyag termelőik, berendezés gyártók és karbantartók és kiskereskedők, ezzel fenntartva a területek gazdasági önellátását.
Ennek megörzése nem csak a – kétségtelenül nagyon fontos – gazdasági szempontok miatt lényeges, hanem kulturális értelemben is. Legyen remény, hogy ne csak a munltinacionális sörgyárak éljék túl a járványt, hanem az a sokszáz kisüzem is megmaradjon, hogy ne tünjenek el a regionális sörkülönlegességek.
Adalékok a cseh sör fogalmához ITT
