Olvasási idő: 3 perc
Petr Dvořák, az állami tulajdonú Budějovický Budvar igazgatója szerint a fogyasztók csak bizonyos éttermekbe térnek vissza, és főleg nem özönlenek a városokon kívüli kisebb kocsmákba. A vendéglősök helyzetét tovább rontja a költségek rendkívüli növekedése.
A Budvar költségei nagyjából 300 millió koronával, azaz több mint negyedével nőttek éves szinten. A helyzetet tovább rontotta az idei gyenge a komlótermés. Ezeknek köszönhetően emelte tizenöt százalékkal sörei árát a Budvar.
Dvořák visszautasítja azokat a találgatásokat, amelyek arról szólnak, hogy az államnak meg kell-e szabadulnia az állami tulajdonú sörfőzdétől, és a bevételből helyre kellene állítania államháztartási hiányt.
A nagy sörgyárakban egyfajta szabványosítás történik, a gyártási folyamat hatékonyságának növelése érdekében. Ezért különféle technológiákkal arra törekszenek, hogy több sört állítsanak elő alacsonyabb költségek mellett.
A Budvar például azon ritka sörfőzdék egyike, vagy az egyetlen, ahol csak préselt komlót használnak, nem granulátumot vagy kivonatot a klasszikus láger előállításához. Sok sörfőzdében már nem látni láger tartályokat és pincéket, ezeket új technológiák váltották fel. Az a tény, hogy a sörgyártás ipari termeléssé vált, az okozta a visszatolódást és a kézműves sörfőzdék térnyerését.
Idén a Budvar a korábbi évek töredékét exportálta Oroszországba. Oroszország egyike volt az öt fő exportpiacának, Oroszország eddig az export legalább tíz százalékát adta. A jövőre nézve nagyon kockázatos lenne ha a Budvar hosszú időre elhagyná az orosz piacot. Számos sörmárka továbbra is az orosz piacon maradt, köztük az Anheuser-Busch InBev, amely Budweiser márkanév alatt árul sört a világ egyes részein. A Budvar most könnyen komoly piacvesztéssel számolhat az orosz piacon.
Pedig tavaly a Budvar rekordmennyiségű, 1,8 millió hektoliter sört főzött le, 4,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Tavaly több mint 1,3 millió hektoliter sört exportált, az export éves szinten 11,3 százalékkal nőtt.
