Olvasási idő: 2 perc
Valamikor Brabantban egy olyan versenyt rendeztek, ahol a résztvevőknek hatalmas, sörrel teli hordót gördítettek a vállára, és azt két kőhajításnyi távolságra kellett cipelniük. Állítólag az ókori hérosz, Atlasz is beszállt a versengésbe, de még neki sem merült eljutnia a célig. Gambrinusnak, pontosabban Jan Primus hercegnek – aki talán mondanunk sem kellene szintén részt vett a versenyen – pompás ötlete támadt: mellére kérte a hordót, s hátradőltében az utolsó cseppig kiitta a tartalmát. Utána már könnyedén vitte az óriás hordót, így lett a verseny győztese és mint ilyen, ő lett minden sörivó örök patrónusa is.
De a virtusivás mindenfelé dívott a középkorban. Helius Eobamus Hessus (1488-1540) költő Riesenburg püspök udvarában egy szuszra ki ivott egy sörrel teli vödröt. Jutalma egy értékes gyémántgyűrű volt, mely a vödör fenekén lapult. A sörbarát költőnek viszont minden bizonnyal megártott az elfogyasztott sörital, mivel lemondott róla; mondván, nincs az a csillogó-villogó gyémántgyűrű, amely összehasonlítható volna még egy vödör pompás sörrel.
