Olvasási idő: 3 perc
Az alkoholizmus elleni küzdelemben Gorbacsov szigorú lépéseket tesz: nemcsak plakátkampányt indít, hanem országszerte tucatnyi sörfőzdét zárat be. Moszkvában bíróságok gyorsított eljárással, bűnözők módjára ítélik el a rendőrség és a polgárőrség által az utcán összeszedett részegeket. A lebukott részegeknek fél havi bérüket kell büntetéskét kifizetni, vagy 15 napra börtönbe kell vonulniuk.
Oroszország déli részén, a Krím-félszigeten és Moldovában a bortermelő cégek alkalmazottai felülről érkező parancsra pusztítják el saját szőlőjüket – szintén a börtönbüntetéstől fenyegetettve. Így aztán 1985 és 1987 között, csak Moldova és Ukrajna szovjet köztársaságaiban, 140 ezer hektáron írtották ki a szőlőt. Ez a terület másfélszer akkora, mint Németország összes szőlőtermő vidéke együttvéve.
Az alkoholellenes kampány során a sztálini időket idéző mődon retusálják ki az állami vezetők és a híres emberek kezéből a sörös és vodkás poharakat. Így járt a világ első űrhajósa, Jurij Gagarin is, akinek köszöntésre emelt kezéből az achív felvételen eltűnt a pohár. Az alkoholizmus elleni harc jegyében színházi előadásokat tiltanak be, ha abban túl sokat isznak és borkóstolós jeleneteket vágnak ki a mozifilmekből.
Azonban hiába az alkoholtilalom pozitív eredményei, hogy évtizedek óta először nő a szovjet emberek várható életkora, hiába csökken negyedével a balesetek száma, a virágzó illegális szeszfőzés miatt a küzdelem reménytelen. A moszkvai kormány számára a kampány a saját árnyékával való küzdelembe csap át, hiszen miközben felére esik vissza az állami alkoholtermelés, a kormány milliárdos adóbevételtől esik el.
Végül 1988-ban Moszkva enyhítette a szigorú korlátozásokat. Így aztán a Szovjetunió összeomlásakor 1991-ben már nem volt gond beszerezni, az ünnepléshez, vagy a szomorkodáshoz, az – immár ismét korlátlanul kapható – piát.
