Olvasási idő: 3 perc
Az 1960-as években Havel szatirikus írásaival, politikai pamfletjeivel kifigurázta és kihívás elé állította a kommunista rendszert. De ugye tudjuk, hogy a létező szocializmusban az értelmiség előtt két út állt, az egyik az alkoholizmus, a másik a járhatatlan.
Nem véletlen, hogy Havel sok íróhoz hasonlóan, az ivás – és nem mellékesen a nők – nagy rajongója volt, de talán az egyetlen értelmiségi, akit a Hrudé Právo, a Cseh Kommunista Párt lapja 1970-ben propaganda cikkben próbált lejáratni, őt mihaszna részegesként ábrázolva és ugyanezt tette a rádió és televízió is.
Ezzel egyidőben betiltották az író minden művét és folytatták a negatív propagandakampányt, de az akció kontraproduktívnak bizonyult, nevét azok is megismerték, akik addig nem is halottak róla, Havel népszerűvé vált és művei – akár szamizdatban is – szélesebb közönséghez is eljutottak.
Értelmiségi foglalkozást nem kaphatott, valamiből viszont meg kellett élnie így elhelyezkedett a trutnovi sörfőzdében, ahol a híres Krakonoš nevű sör készült és készül mind a mai napig a régi recepttel és ugyanazzal a hagyományos technológiával.
1977-ben Havel is részt vett a Charta 77 mozgalom megalakításában. A kommunista propaganda az izmosodó ellenzék láttán ismét a propaganda fegyverével próbálta lejáratni a mozgalmat, azt állítva, hogy összejöveteleiken úgy folyt az alkohol, mint a Moldva a Károly-híd alatt és mindezt a nyugat-európai segélyszervezetek pénzéből..
Illegális ellenzéki szerepe miatt Havelt 1977 és 1989 között többször is börtönbe zárták, így a bársonyos forradalom után egyértelmű volt, hogy Havel legyen Csehszlovákia, majd Szlovákia leválását követően Csehország köztársasági elnöke.
Havel személyisége nem változott meg tizenhárom éves elnöki hivatala alatt sem. Eleinte gyakran lelépett a prágai várban levő rezidenciájából valamelyik közeli kocsmába inni valamit és élvezni a kocsmai társalgást.. Bill Clinton látogatásakor az Arany Tigrisben sörözött az amerikai elnökkel és Bohumil Hraballal.
A pletykák szerint, amikor 2003-ban véget ért elnöki megbízatása több búcsúpartit is tartott, ezzel is bizonyítva, hogy a politikai hatalom nem fertőzi meg az igazi személyiségeket. Kár, hogy erre oly kevés példát találunk Európában.