1380-ban Wrocławban, azaz német nevén Breslauban, egy egészen különös konfliktus tört ki – nem a hatalomért, nem a vallásért, hanem a sörért háborúztak.
A benešovi sörgyár egykor, a Szarajevóban meggyilkolt, Ferenc Ferdinánd főherceg tulajdonában állt, innét a Ferdinand név és a merényletre emlékeztető Sedm Kuli sör.
„Szomjas hal van bennem, amely soha nem talál eleget abból, amire szomjazik” – írta Dzsalál ad-Din Rumi, a legnagyobb perzsa szúfi misztikus filozófus és költő.
A cseh sörfőzők és sörkedvelők körében igen komoly vita alakult ki a húsvéti zöld sörrel kapcsolatban és sok főzde nem is főzött „zelenét” az idei húsvétra.
A középkorban a sörfőzde, a vendéglő és a magánlakások nem határolódtak el egymástól. Főztek sört a háztartásokban is és gyakran többet, mint amennyit meg tudtak inni.
A sörmérföld a középkorban annak a távolságnak az elnevezése melyen belül valamely sörfőzdének kizárólagos joga volt sörfőzésre és a sör kimérésére. Ez gyakran vezetett konfliktusokhoz és csetepatéhoz is.
Az 1848-49-es szabadságharc emlékei között érdekességként említhetjük meg, hogy a Vár ostrománál több budai sereskocsma is szolgált a honvédeknek hadiszállásul.
Amikor végre kiheverné a cseh(szlovák) sörgyártás az I. világháborús sokkból Németország előbb a Szudétavidéket, majd 1939-ben Csehország többi részét is elfoglalja.