Olvasási idő: 4 perc
A kitiltás azokat a söröket érintette, amelyeket nevük, vagy a címke grafikája alapján szexistának ítéltek. Így lett a kizárás a sorsa a Dizzy Blonde, a Leg-Spreader és a Village Bike söröknek. Sorsát nem kerülhette volna el a Deep Throat sem, amit – talán sejtve a következményeket – nem is neveztek a versenyre.
Hogy a kitiltás, meglehetősen radikális lépése, visszatartja-e majd a sörfőzdéket a szexista sörcímkék és elnevezések alkalmazásától, nem tudható, de ismerve a negatív reklám is reklám elvét, egyáltalán nem vagyunk biztosak benne, hogy komoly visszatartó erő lenne.
Vegyük csak példának az amerikai SweetWater Happy Ending (Boldog vég) imperial stout-ot, aminek az ázsiai szexmunkást ábrázoló címkéje óriási felháborodást keltett. Visszavonták a címkét, de addigra meg is kapta maximálisan a „negatív” reklámot. A Happy Ending az új címkével is sokáig a sörfőzde legnépszerűbb terméke maradt.
„A sör nem férfi vagy női ital, hanem mindenkinek készül. Még sok tennivalónk van a sztereotípiák leküzdése érdekében” – nyilatkozta Abigail Newton, a Nagy Brit Sörfesztivált szervező CAMRA egyik vezetője.
De lássuk be, hogy jó ideig a sör igenis férfi italnak számított, Nem véletlen, hogy a söripar évtizedek óta a férfi fogyasztókra alapozza hirdetéseit, melyekben nem egyszer csinos nőkkel reklámozzák italaikat. A nő szerepe ezekben eleve úgy jelenik meg, mint a csábítás eszköze, aki soha nem fogyasztója a sörnek, hanem csak biodíszlet, kiszolgálja a férfit, vagy éppen ellenkezőleg, szexuális vonzerejével igyekszik – sikertelenül – elcsábítani a sörivástól.
Csakhogy időközben – éppen a craft hatására - lényegesen megváltozott a nők söriváshoz való viszonya, egyre többen kaptak rá a sörre. S őket annyira sértik a szexista „köntösbe” öltöztetett sörök, hogy egy felmérés szerint kétharmaduk nem is vásárol ilyeneket. A 21. században a kézműves sörfőzdék sokasága már sörei elnevezésében és a címkék rajzolatában is alkalmazta a reklámokban jól bevált ábrázolást, ami miatt sok támadás és stexista vád érte a sörfőzőket.
Mindensetre a fentiek fényében némileg érthetővé válnak a Stanislav Bernardot, a humpoleci sörfőzde tulajdonását ért támadások. A gyár 2016-ra kiadott falinaptára ugyanis az 1940-es,-50-es évek amerikai pin-up stílusában készült. A pin-up által ábrázolt idealizált női képek fotografikai stílusa akkoriban nagyon népszerű volt, a Lucky Strike és a Coca-Cola is használta reklámjaiban.
A Bernard falinaptárja ezt a stílust alkalmazta és ennek köszönhetően főleg Szlovákiában – de Csehországban is – sokaknál kiverte a biztosítékot. A tiltakozók többsége szexistának és jó néhányan rasszistának is tartják a falinaptáron megjelenített retró világot, sok nők véleménye szerint kifejezetten a férfi uralta világot dicsőítik a képek.
