Olvasási idő: 3 perc
Ahhoz, hogy az ízesített sörök ilyen mértékben elterjedjenek szükség volt a sörforradalomra, mely az ászoksöröknek több mint száz évnyi egyeduralkodás után, komoly konkurenciát teremtett azzal, hogy újra felfedezte az ale típusú – azaz a felsőerjedésű – söröket. Ezek ugyanis a főzésükhöz használt élesztőnek és a nagy divatba jött angol, amerikai, ausztrál vagy éppen újzélandi komlóknak köszönhetően, eleve sokkal gyümölcsösebb karakterűek és akárcsak a búzasörök sokkal alkalmasabbak a ízesítésre.
A gyümölcsökön kívül egyre több fűszert, zöldségeket, kávét és csokoládét (kakaót), de még a gesztenyét is felhasználják a sör ízesítésére. Természetesen az ászok (láger) sörök is alkalmasak ízesítésre. Példaként említhetjük a broumovi Opat söröket, melyek ugyanazon az alapsörön nyugszanak és 4,8 százalékos alkoholtartalommal készül csokoládés, cseresznyés, szilvás, sárgabarackos, borsos, citromos, homoktövises, mézes és canabisos lágert is.
A lényeg, ahogy a BJCP – ahol több kategóriát is kaptak az ízesített sörök – fogalmaz, ízesített sörökkel az elvárás a gyümölcs, a fűszer és a sör harmonikus házasítása, de ugyanilyen fontos, hogy még sörként felismerhető legyen. A gyümölcsös és fűszeres karakternek egyértelműnek kell lennie, de egyensúlyban kell, hogy legyen a sörrel, ne sugallja azt, hogy ez egy mesterséges termék. Azaz nincs kötelezően előírt technológia, még az alkoholtartalom is lehet akármekkora, csak legalább sörszerű legyen a termék.
Sokan persze csak olyan ízesített sörökkel találkoztak, ahol tényleg „kilóg a lóláb” és a söríz alig felfedezhető. Ez többnyire olcsóbb és az alkoholmentes termékeknél fordul elő, de persze az ár nem garancia a minőségre. Mindenesetre érdemes ismerkedni barátkozni az ízesített sörökkel, mert még ha a tradicionális söröket preferáljuk is egyébként, higgyék el egészen különleges sörélményeket is felfedezhetünk az ízesített söröket kóstolgatva.
Photo by Meritt Thomas on Unsplash
