Olvasási idő: 3 perc
Nekik semmiképpen sem ajánljuk a másnaposság gyógyításának egyik régi módszerét, a „kutyaharapást szőrével”. Ezt rutinos iszákosok találták ki, miszerint a másnapot azzal az itallal kell kezdeni, amit az előző este utolsónak ittunk. Ha követjük a tanácsot, kétségtelen az első pohár ital átmeneti segítséget nyújt, hiszen a szervezet éjszaka „ráállt” az alkohol feldolgozására és a „bevitt” alkohol rövid időre valamelyest enyhíti a rosszullétet. Ez azonban csak átmeneti javulás, és a következő pohár szesszel, már az aznapos lerészegedés felé vesszük az irányt.
Sajnos a másnaposság csak akkor múlik el, ha az összes alkohol kiürül a szervezetünkből és ez a kijózanodási folyamat bizony kellemetlen közérzettel jár. Ezért nincs más teendők, mint tűrni és szenvedni. A másnapossággal járó tüneteket azonban lehet enyhíteni – de sajnos csak enyhíteni, mert mint említettük a rossz közérzet csak az alkohol kiürülése után múlik el, sőt akkor sem azonnal. A tünetek enyhítésére sokféle módszer létezik.
A legfontosabb tanácsunk azonban az, hogy bármennyire nem kívánja, feltétlenül egyen valamit. A gyenge gyomor és a tudat azonban sokszor tiltakozik bármiféle étel elfogyasztása ellen, de hogy a gyomor gyógyuljon, enni kell valamit és erre a levesek a legalkalmasabbak. Legkitüntetettebb helyen az Ujházi (Gundel Károly) avagy az Újházy (Magyar Elek) leves szerepel – tekintve azonban, hogy ennek elkészítése annyi időt vesz igénybe, hogy azalatt akár ki is józanodhatunk, ezért ha épp nincs készen, inkább ajánlunk egy gyorsabban megfőzhető frankfurti, vagy gombalevest feltétlenül babérlevéllel és tejföllel vagy bármilyen savanyú levest.
Nem véletlen, hogy korhelyleves nevet csak a különféle savanyú levesek érdemelhetik ki. Citromlé, borecet, savanyú káposzta leve használatosak a leves elsavanyítására, melyek közül itthon a korhely halászlé a legnépszerűbb, de minden nemzet konyhájának megvan a maga savanyú levese – gyaníthatóan másfele is ápolásra szorulnak a másnapos szervezetek. Ilyen savanyú leves a csehek kulajdája, az erdélyiek elmaradhatatlan csorbája.
