Olvasási idő: 2 perc
Persze nem kell megijedni, ezen az eseményen Lengyelországot nem az itthon is kapható lengyel sörök – mint például az Argus vagy a Karpackie – fogják képviselni, hanem öt kisebb főzde, igazán izgalmas választékkal.
A szocializmus évtizedei alatt a lengyel sörgyártás is elveszette sokszínűségét, a termelés itt is javarészt hatalmas üzemekben koncentrálódott. Ezek a nagyüzemek a kilencvenes években multinacionális cégek kezébe kerültek. Így lett többek között a Lech, a Tyskie, a Zubr a SAB Milleré, a Żywiec, a Warka, a Hevelius és a Brackie a Heinekené, a Carlsbergé pedig az Okocim.
Mennyiségben a lengyel sörtermelést Európában csak az angolok, a németek és az oroszok múlják felül. Ennek ellenére a választék, többségét a hazaihoz hasonló egyszerű lágerek uralják, ám a lengyelek szerencséjére mindig is kapható volt egy különleges sörtípus: a balti porter. A napóleoni háborúkig a Baltikumot az angolok látták el porter sörrel, de amikor a napóleoni háborúk alatt blokád alá kerültek a balti kikötők, a lengyelek, észtek, lettek és litvánok nekiláttak maguk is a balti porter főzésének.
A számottevő különbség az eredeti és a balti porter között, hogy míg előbbi felső, utóbbi alsó erjesztésű és jellemzően jóval erősebbre – 5,5-9,5 alkoholszázalékosra – főzik, mint az eredetit. Illatában, ízében gazdag malátás édesség jellemzi, és a komló kevésbé hangsúlyos.
Mondhatjuk, hogy nehéz a balti portereket bárhova is besorolni, olyan sokrétű és változatos a kínálat. Természetesen a V4-Sörfesztiválon többféle balti porter is jelen lesz, de előre szólunk: csak óvatosan kóstolgatni!