Olvasási idő: 3 perc
Ezek a főzdék azonban nem tudták kielégíteni az egyre növekvő igényeket, ezért terv született, egy korszerű sörgyár létesítésére, a középkori városfalon kívül, egy tágasabb területen, Vratislavicében. A részvénykibocsájtás 1872-ben kezdődött és hogy a sör iránti vágyakozás hegyeket tud megmozgatni, igazolja, hogy 1873-ban kezdődött építkezés és 1874. januárjában már átadták a sörgyár épületegyüttesét, ahol az akkori idők legkorszerűbb technológiájával megkezdődött a sörfőzés. Az első sörszállítmány az év májusában hagyta el a sörgyárat és került a Liberec és környéke kocsmáiba.
A fejlődés a világháborúig töretlen volt, ezt beruházások, modern légbefúvásos malátázó, jéggyár és mesterséges hűtéses pince biztosították. A háborút követő években némi visszaesés történt, de az osztrák tőkével rövidesen úrrá lettek a bajokon és még a Szudéta-vidék Németországhoz csatolása után is megőrizték piacvezető szerepüket. 1945 után, mint annyi más üzemet, ezt a sörgyárat is államosítottak, és az észak-csehországi sörgyári vállalathoz csatolták.
Az igazi kalandos történetét az üzem az 1990-es rendszerváltozás után élte át. Előbb az angol Bass, majd a Pražské Pivovary birtokolta. 1998-ban, amikor a Pražské Pivovary az Interbrew tulajdonába került, megszűnt az üzemben a sörfőzés. A gyár márkájának a Vratislavicének a gyártását a prágai Branik sörgyárban folytatták. A dolog pikantériája, hogy később a braniki üzemet is bezárták. Szerencsére azonban a libereci sörfőzde berendezéseit nem szerelték le, így az új tulajdonos, a cseh tulajdonú Hols as. 2000-ben újraindíthatta a sörfőzést és az új cég söreit Konrad néven vezette be a piacra. A név így is „családon belül” maradt, hiszen I. (Brnói) Konrad a régi névadó II. Vratislav cseh uralkodó testvére volt a 11. században.