Olvasási idő: 3 perc
Nem véletlen, hogy ha a sörök ár-érték arányáról van szó, szinte kizárólag az olcsó sörökről beszélünk. A fogyasztót nyilvánvaló nem érdekli, hogy a sörgyár vagy a sörfőzde mennyi hasznot húz egy-egy palack sörön, számára az a legfontosabb szempont, hogy a vásárlásra szánt pénzéért – természetesen a lehető legkevesebbért – a legjobbat kapja.
Ez az elvárás akkor is igaz, ha kétszázkilencvenért egy akciós sört vesz, de akkor is, ha egy harmadliteres magyar kézműves sörért ad kétezernégyszázat. Vagyis olcsósága ellenére érezheti, hogy rossz üzletet kötött egy TESCO gazdaságos sör vásárlásával, ahogy érezheti az ellenkezőjét egy igencsak drága Brewski beszerzésével.
Az emberek utólag persze szeretik igazolva látni döntéseiket, és ekkor kerül elő az ár és az érték arányaira való hivatkozás. Érdekes, hogy ez ritkábban fordul elő, ha egy csomó pénzt adtunk egy számunkra csalódást okozó drága sörért. Ha viszont a jellemzően dobozos, importból származó, többnyire háromszáz forint körüli összegért vásárolt sörről van szó, mindig előkerül az ár és a minőség összevetése. „Ennyiért a bolondnak is megéri” hangoztatjuk. Vagyis azért iszunk szart, mert olcsó.
Aminek azért nincs semmi értelme, mert egy sör vagy ízlik az embernek, vagy nem. És, ha nem ízlik, akkor akármilyen olcsó, nem veszi meg. Vagyis vagy van határozott sörízlésünk, vagy nincs. Ha nincs akkor mindegy mit iszunk, hiszen nyilván a költségtényező alapján választunk és döntésünkkel mindenképp elégedettek leszünk, hiszen az olcsóság az elsődleges szempont vásárláskor. Olykor még szerencsénk is lehet, hiszen a silányság nem feltélen az olcsóság szinonimája.
Ha viszont ízlésünk alapján preferálunk bizonyos söröket, biztos előkerül az ár és a minőség összevetése. Ha ízlésünk alapján választunk járunk a legjobban, legfeljebb szívjuk egy kicsit a fogunkat. Ha azonban az ár alapján döntünk sincs semmi baj, hiszen elégedettek leszünk, mégha az ízlésünk rovására teszünk is némi engedményt, a jó árnak köszönhetően érezzük, hogy remek vásárt kötöttünk.
Ezt a szemléletet pedig nyugodtan fogadják el azok, akik nem tesznek be a kosarukba egy sört, csak azért, mert olcsóbb, akik az ár és érték összevetésekor mindig az ízlésük javára döntenek.