Munkahelyi ártalom

Állítása szerint a munkáltató semmilyen előzetes felvilágosításban nem részesítette és nem biztosított rendszeres orvosi ellenőrzéseket alkalmazottai számára. Ha ez lett volna a helyzet, az alkoholizmusát korán felismerhették volna, és időben segítséget kérhetett volna – érvelt a sörfőző.

A cég azzal védekezett, hogy a sörfőzők által végzett kóstolók csak „technikai jellegűek” voltak, és céljuk a minőség ellenőrzése volt, amelyek csak kis kortyokban történtek. A panaszost ezért nem kényszerítették nagy mennyiségű alkohol fogyasztására, és nem volt törvényszerű a függőség kialakulása. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen mennyiségű fogyasztás mellett a dolgozók képtelenek lennének elvégezni munkájukat – érvelt az italgyártó cég jogi képviselője – hozzátéve, hogy az alkalmazott az iparágban szerzett tapasztalatai alapján kellő ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezett ahhoz, hogy tisztában legyen a túlzott alkoholfogyasztás kockázataival.

Brazília legfelsőbb munkaügyi bírósága végül AB Inbev javára döntött, elutasítva az „erkölcsi és anyagi kár” miatti indított pénzügyi kártérítési keresetet. Az esküdtszék indoklásában azt is kimondta, hogy a felperes alkoholizmusának tünetei csak kilenc évvel a munkaviszony megszűnése után kezdtek jelentkezni, azaz a munkahelyi kósolók és a függőség kialakulása között nincs egyértelmű összefüggés.

Az eset élénk vitát váltott ki a közösségi médiában. „A kóstolás nem jelenti azt, hogy meg kell inni. Csak kortyolj egyet, majd köpd ki” – írta az egyik felhasználó. Egy másik személy azzal vádolta a panaszkodó férfit, hogy az „először vedel, aztán meg nyafog”. 

„Szívesen elvállalnám ezt az állást. Hová küldhetem a jelentkezésemet?” – valószínűleg ezzel a hozzászólással értenek egyet a legtöbben.

Photo by Saúl Bucio on Unsplash